|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 61 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-61 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kirsch Attila 2013. augusztus 27.„Súlyos és fájdalmas pofon a magyarságnak”Súlyos és fájdalmas pofon a magyar közösségnek, hogy a marosvásárhelyi városháza nem adott helyet a főtéren a Vásárhelyi Forgatagnak. A Ligetben szervezett ellenrendezvény konfliktusgerjesztő – hangzott el hétfőn a forgatag programfüzetének bemutatásán. Bemutatták az augusztus 28. szeptember 1. között a marosvásárhelyi magyarság első alkalommal megszervezett kulturális ünnepének, a Vásárhelyi Forgatagnak a programfüzetét. Jelképesen a forgatag köztéri rendezvényeinek helyszínén, a Maros-parton (emellett a Színházban, a Kultúrpalotában, a Teleki Tékában, a Múzeumban, a Deus Providebit Tanulmányi Házban, a Bernády Házban is lesz program), a Sörpatikánál tartott sajtótájékoztatón Portik Vilmos elmondta, a Vásárhelyi Forgatag bár nem zenei fesztivál, kiemelt figyelmet fordítanak a minőségi élményt nyújtó zenei programokra. „A Szentegyházi Gyermekfilharmónia nyitja a zenei programok sorát pénteken a Kultúrpalotában. A KoncertForgatag további része már a Maros-parton zajlik, a Sörpatika mellett felállított színpadon, ahol fellép a Deák Bill Blues Band, az Intim Torna Illegál, az idén harmincéves Ghymes, valamint marosvásárhelyi együttesek. Az utóbbiból több lesz, mint külföldi. A Kolompos együttes a családosokat várja gyerekkoncerttel, és lesz néptánctalálkozó, Marosvásárhelyiek Világtalálkozója, gazdag színházi program, történelmi könyvek vására, előadássorozat, városismertető séták, amelyet igény szerint román nyelven is megtartunk. Civil Sarok, ahol jurtaépítés és az ősi magyar hagyományok ismertetője várja az érdeklődőket, valamint sport és családi programok, ahol olyasmire is gondoltunk, mint a pelenkázó” – szemlézett a programból Portik Vilmos. A Maros-parton zajlik a forgatag Peti András sajnálatosnak nevezte a forgatag területi engedélyeztetése körüli bonyodalmakat. „Súlyos és fájdalmas pofon a magyar közösségnek, diszkrimináció, hogy a marosvásárhelyi városháza nem adott helyet a főtéren a rendezvénynek. A Ligetbe tervezett ellenrendezvény olyan konfliktusgerjesztő megmozdulás, amit el kell ítélni, nem szabad annyiban hagyni. Megkaptuk a hét nappal a forgatag kezdete előtt, augusztus 21-én hozott engedélyeztetési döntést, miszerint jóváhagyták, hogy az öt nap helyett két nap a Ligetben tartsuk a rendezvényt. Erről az ajánlatról már egy hete elmondtuk, hogy elfogadhatatlan, ráadásul az írásos jóváhagyás után törvénytelen az eljárás. Az 1991. évi 60-as számú törvény 5. cikkelyének 2. bekezdése értelmében szigorúan tilos ugyanarra a helyszínre ugyanabban az időpontban két rendezvényt jóváhagyni, függetlenül annak témájától. Ez megalázó felajánlás. A marosvásárhelyiek ne engedjenek a megtévesztésnek, remélem, távol tartják magukat a Ligettől és a Maros-partra jönnek, a forgatagra” – fogalmazott. Az engedélyeztetésről elmondta, a bizottság kilenctagú, amelyből csupán egy magyar nemzetiségű, elnöke pedig a polgármester, Dorin Florea. „Semmi garancia nincs, hogy ha a kérést július 12. előtt iktatjuk, akkor másképp alakul a helyzet”– mondta Peti András. Hozzátette, nem számíthatnak a polgármesteri hivatal támogatására, holott a költségvetésben megszavaztak pénzt a forgatagra, ráadásul a városháza a Mioriţa által szervezett Împreună/Együtt eseményt támogatja. Mint ismeretes, a Ligetben az Împreună/Együtt eseményt szervezik, amelyre a Mioriţa kulturális szervezet foglalta le – állítólag – a területet. Ökumenikus ima a világtalálkozón A Marosvásárhelyiek Világtalálkozójáról Kirsch Attila elmondta, tizenöt fős csapat és tizenkét önkéntes szervezi, és várnak minden marosvásárhelyit, nemcsak az elszármazottakat. „Olyanok is jelezték részvételüket, akik 47 éve nem jártak itthon. A Kultúrpalota Tükörtermében élőkönyvtárat szervezünk, ahol az oktatásról, a sportról, a kultúráról, a fiatalokról beszélgethetnek Marosvásárhelyt ismerő közéleti személyiségekkel. A történelmi egyházakkal együttműködve ökumenikus imát tartunk vasárnap 9 órától a Keresztelő Szent János-templomban” – ismertette Kirsch Attila. Megnyitó: szerdán 19 órától a Kultúrpalotában A Vásárhelyi Forgatag megnyitó ünnepségét szerdán 19 órától tartják a Kultúrpalota nagytermében. Fellép a Tiberius Vonósnégyes, valamint a Maros Művészegyüttes Szót a táncnak, legények... című előadásával, amelyben többek között sárpataki, nyárádmenti, szászcsávási, pálpataki és cigánytáncok szerepelnek, és lesz kecsketáncoltatás, aranyosszéki tréfás vetélkedő, leánycsúfoló és sóvidéki farsangtemetés is. Elhangzanak őrkői és marosszéki népdalok. Gáspár Botond Székelyhon.ro 2013. augusztus 27.Kezdődő Forgatag!Noha a hivatalos megnyitóünnepségre csak szerdán este 7 órától kerül sor, ma 18 órakor Haller József Bernády Ház-beli tárlatnyitójával már kezdetét veszi a Marosvásárhelyért Egyesület által szervezett Vásárhelyi Forgatag. Az igen gazdag, nívós programot felvonultató, több helyszínen zajló rendezvénysorozat számos "alForgatagra" oszlik: az öt nap (augusztus 28 – szeptember 1.) keretében sor kerül TékaForgatagra (könyvvásár, koncertek, gyerekfoglalkozások), SzóForgatagra (tematikus városnéző és kincskereső séták, előadások), FilmForgatagra (magyar filmek vetítéssorozata), Vásári Forgatagra (kézművesek, kistermelők, borsarok), Színházi Forgatagra (színházi előadások, performanszok), Családi Forgatagra (családi, ifjúsági és gyermekprogramok), valamint KoncertForgatagra (bulik, koncertek). A fentebb felsorolt "alForgatagok" külön-külön is számos rendezvényt, programot tartalmaznak, és több helyszínen zajlanak, de a Vásárhelyi Forgatag szervezői további műsorokkal is várják az érkezőt: a rendezvénysorozat időtartama alatt lesznek állandó kiállítások és állandó családi programok, sportesemények, berendezik a Civil Sarkot (fogyatékkal élők szigeteit) és megszervezik a marosvásárhelyiek I. világtalálkozóját! Gazdag program, nívós kínálat Mindezekről (és másról is) hétfőn délben a rendezvény legtöbb programjának (és koncertjeinek) helyet adó Maros-parton, a Sörpatika teraszán tartott sajtótájékoztatót a szervezők csapatának egy része: Portik Vilmos főszervező, Koreck Mária kommunikációs referens, Peti András önkormányzati felelős, valamint Kirsch Attila, a világtalálkozó szervezője. Elöljáró beszédként Portik Vilmos a meglehetősen vaskos és igen minőségi benyomást keltő, ízlésesen megtervezett programfüzet előzetes nyomású példányait mutatta be, majd a Forgatag műsorából szemelgetett. Mint mondta, várhatóan nagy tömegeket megmozgató koncertprogrammal várják az érdeklődőket – régi és újabb vásárhelyi zenekarok, valamint Magyarországról és a Felvidékről érkező együttesek lépnek fel péntektől vasárnapig a Maros-parton felállítandó színpadon: pénteken a vásárhelyi Bronx és Dreamer Band nyitja, a szintén vásárhelyi Prospekt zárja az aznapi koncertsorozatot, amelynek főbandájaként a magyar blueskirály és együttese, a Deák Bill Blues Band lép fel. Szombaton a Stone Hill 4 Kidz szórakoztatja a gyerekeket, majd a tinédzser korosztályt képviselő Vecker zenél, őket a magyarországi Intim Torna Illegál követi a színpadon, az estet a vásárhelyi Chrome zárja. Vasárnap autentikus magyar népzenével szórakoztatja a gyerekeket a magyarországi Kolompos együttes, utánuk a Koszika & The Hot Shots lép fel. A vasárnapi főzenekar a Magyar Örökség-, valamint Kossuth-díjas, felvidéki Ghymes együttes, a KoncertForgatagot két vásárhelyi régi rockformáció, a BÜSZ és a Corax zárja. – Mint azt a programból láthatják, a koncertkínálat legnagyobb részét vásárhelyi együttesek alkotják. Továbbá nagyon örvendünk annak, hogy számos civil szervezet csatlakozott hozzánk. Ők szervezik a Civil Sarkot, de lesz jurtaállítás, hagyományőrző programsorozat, fegyverbemutató, kézműves- foglalkozások sorozata, részt vesznek a Forgatagon a történelmi egyházak képviselői, továbbá keresztény ifjúsági egyesületek. Amire nagyon büszkék vagyunk: sikerült egy igen nívós és gazdag, családoknak szóló programot létrehoznunk, amely a pár hónapos babától a tízéves gyerekig mindenkit lefoglal. Körültekintő módon szerveztük meg a Családi Forgatagot, amelynek kínálatából nem hiányzik a kicsik ellátása, felvigyázása sem (például pelenkázó vagy intim sarok, ahol az etetés zajlik). A Vásárhelyi Forgatag megnyitóünnepségére szerdán 19 órakor kerül sor a Kultúrpalota nagytermében, ahol a Tiberius vonósnégyes és a Maros Művészegyüttes lép fel. Mindenkit várunk erre az eseményre is. Az ellenrendezvény törvénytelen! Peti András alpolgármester, a rendezvénysorozat önkormányzati felelőse a Forgatagot megelőző eseményekről, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal folytatott csatározásokról és az Impreuna – Együtt cím alatt a Forgatag idején szervezett rendezvényről is szólt. – Sajnálatos az, ahogyan alakulnak az események. Marosvásárhely polgármestere súlyos és fájdalmas pofont mért a város magyar ajkú lakosságára. Nemcsak semmibe vett és diszkriminált minket, hanem ellenrendezvényt is szervezett. Mindez konfliktusgerjesztő megnyilvánulás, amit el kell ítélnünk, és nem szabad annyiban hagynunk. A Forgatag megszervezését jóváhagyó engedélyt mindössze a rendezvény kezdete előtt 5 nappal kaptuk kézhez, augusztus 21-i keltezéssel. Mi, a Forgatag szervezői kijelentjük, hogy a polgármester eljárása diszkriminatív, konfliktusgerjesztő és mindenekelőtt törvénytelen! Mert a törvény értelmében tilos ugyanarra a helyszínre két vagy több rendezvényt egyazon időben engedélyeztetni, azok tematikájától függetlenül. Mi pedig augusztus 21- én a rendezvény szervezésére megkaptuk a Ligetet, a ránk szervezett Împreuna – Együtt című ellenrendezvény helyszínét. Azért nem szerveztük ott meg a Forgatagot, mert a polgármesteri hivatal feltétele az volt, hogy az ötnapos rendezvénysorozatot sűrítsük össze kétnapossá. Természetesen nem engedtünk ennek a megalázó feltételnek, és mindenkit kérek, hogy ne engedjen az ilyen, békés együttélést kockáztató akcióknak! Bizonyítsuk be, hogy össze tudunk fogni, ünnepeljünk békésen a Maros-parton és a Forgatag további helyszínein, ahova várjuk román ajkú polgártársainkat is. Ami pedig a jelent illeti, a polgármesteri hivatal engedélyeztető bizottsága kilenctagú, közöttük egy magyar anyanyelvű van. A bizottság elnöke Dorin Florea. Mi július 12-ét megelőzően kezdtünk tárgyalni a Forgatag helyszínéről. Mi kezdeményeztük a tárgyalást, és békésen kívántuk megoldani a helyzetet. Így is több mint két hónapot kellett várnunk a végleges válaszra, és közben a hivatal ellenrendezvényt szervezett. A Forgatag szervezőstábja a békés együttélést tartja céljának, ezért – noha megkaptuk rá az engedélyt – semmit sem szervezünk a Ligetben, az azonos időszakban szervezendő ellenrendezvény helyszínén! Nem akarunk megosztást, együtt kívánunk élni és ünnepelni. Remélem, hogy a vásárhelyiek is hozzánk jönnek, és jól fogják érezni magukat. Nem számíthatnak a megígért támogatásra A marosvásárhelyiek I. világtalálkozójáról Kirsch Attila szólt, aki a rendezvény részleteiről beszélt, és elmondta: az első alkalommal szervezendő találkozót hagyománnyá kívánják tenni (mai lapszámunkban részletes interjút olvashatnak a rendezvénnyel kapcsolatosan). Újságírói kérdésekre válaszolva a szervezők elmondták: az utolsó percig tárgyaltak a polgármesterrel, valamint az ellenrendezvény szervezőivel, de immár lezártnak tekintik az ügyet – holott ők továbbra is támadják a sajtóban, a közösségi portálokon a Forgatagot, amelynek szervezőstábja ilyet nem tesz. Végül a költségvetésre terelődött a szó. Mint azt Peti András és Portik Vilmos elárulta, annak ellenére, hogy megbeszélték és elfogadták a szükséges polgármesteri hivatali támogatást, mégsem számíthatnak rá. Az ellenrendezvénynek természetesen partnere a polgármesteri hivatal... A Communitas Alapítvány jelentős vissza nem térítendő támogatást – 25.000 lejt – adott, a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap 5 millió forinttal, a Bethlen Gábor Alap 1,5 millió forinttal támogatja a rendezvénysorozatot, valamint sok további támogató (cégek, magánszemélyek) is jelentkezett, akik nem kívánták a nyilvánosság előtt felfedni kilétüket. A Forgatag összköltségvetése jelenleg 220.000 lej, de ebből még egy jelentős összeg hiányzik. Portik Vilmos elmondta, három költségvetési tervvel készültek (az ideálistól a pesszimistáig), ez a negyedik lett, a drasztikus. – Még tárgyalunk az áramszolgáltatásról, a szemételszállításról, a közbiztonsági feltételekről. A végső összeget csak akkor árulhatom el, ha már mindent kifizettünk. A költségtételeket a nyilvánosság elé tárjuk. A napokban többen megvádoltak – köztük a polgármester is – azzal, hogy kereskedelmi céllal, önös érdekből szervezzük a Forgatagot. A számok majd igazságot tesznek! Hiszen sokan nemcsak önkéntesek a szervezésben, hanem a kisebb-nagyobb napi kiadásokat is a saját zsebükből állják azért, hogy színvonalas, gazdag, értékteremtő rendezvénysorozattal ajándékozzuk meg Marosvásárhely lakosságát. A Vásárhelyi Forgatag teljes programsorozatát egy cikk keretében felsorolni lehetetlen. Augusztus 24-i, szombati lapszámunkban a kínálat java megtalálható. A részletes programot a rendezvénysorozat honlapján, a www.forgatag.ro című oldalon olvashatják, a Forgatag Facebook- oldala a www.facebook.com/forgatag címen található meg. Kaáli Nagy Botond Népújság (Marosvásárhely) 2013. augusztus 28.Peti András: törvénytelenül járt el Marosvásárhely polgármestereMás helyszínen tartják meg a Vásárhelyi Forgatagot, mivel a Ligetbe tervezett rendezvényre a városvezetés ellenrendezvényt szervezett. Az augusztus 28-án kezdődő Vásárhelyi Forgatag című magyar rendezvénysorozatra a marosvásárhelyi vezetés rászervezett egy rockkoncert-sorozatot. A Forgatag szervezői elfogadhatatlannak tartják ezeket a feltételeket, mondta a város magyar polgármester-helyettese, Peti András, a magyar napok önkormányzati felelőse. Peti András, a magyar napok önkormányzati felelőse a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában úgy fogalmazott: Marosvásárhely polgármestere Dorin Folrea súlyos és fájdalmas pofoncsapást mért a marosvásárhelyi közösségre, és azon belül is a magyar közösségre. Öt nappal a rendezvény kezdete előtt érkezett meg a helyszínfoglalási kérelemre a jóváhagyás, de ugyanarra a helyszínre öt nap alatt megszerveztek egy ellenrendezvényt is, amellyel konfliktust akarnak gerjeszteni, s meg akarják osztani a marosvásárhelyieket. Peti András úgy véli, a polgármester törvénytelenül járt el, mert ugyanarra a helyszínre két rendezvényt nem lehet jóváhagyni, emiatt jogi lépéseket fontolgatnak. Ugyanakkor visszautasítják a későn érkezett engedélyt, és minden jóhiszemű marosvásárhelyit, főleg a magyarokat várnak a Maros partjára, ahol megtartják a fesztivált. Peti András hangsúlyozta: elutasítanak minden, társadalmi feszültséget gerjesztő, megosztást kísérlő próbálkozást, bárki részéről érkezzen is az. A Marosvásárhelyi Forgatag főszervezője, Portik Vilmos elmondta: négy nagy zenekart hívtak meg, pénteken a Deák Bill Blues Band, szombaton az Intim Torna Illegál lép fel, aznap délután a Kolompos együttes tart koncertet a gyerekeknek, illetve a Ghymes műsorát hallgathatja meg a közönség, de számtalan családi program közül is választhatnak az érdeklődök, lesz könyvvásár, jelen lesznek magyarországi múzeumok, a Nemzeti Színház pedig a legsikeresebb darabjait vonultatja fel. Kiemelt esemény a Marosvásárhelyiek Első Világtalálkozója, a melynek főszervezője, Kirsch Attila elmondta: várják a marosvásárhelyieket, illetve a városból elszármazottakat. A szombaton 11 órakor kezdődő gálaműsorral betekintést kívánnak nyújtani a város kulturális életébe, de úgy gondolták, a programok mellett lelki erősítésre is szükség van, ezért vasárnap 9 órától Marosvásárhely történelmi egyházaival közösen imát tartanak a főtéri Keresztelő Szent János Plébániatemplomban. Ezt követően pedig minden főtér közeli templomban istentisztelet és szent mise keretén belül visszatérnek a Világtalálkozó gondolatiságára, tájékoztatott Kirsch Attila. Kossuth Rádió, Határok nélkül Erdély.ma 2013. szeptember 2.Vásárhelyiek világtalálkozója"Marosvásárhelynek lelke van" Leginkább a gálaműsor vonzotta azokat, akik eljöttek a marosvásárhelyiek első világtalálkozójára, amelyet méltó helyen – a Forgatag keretében –, a Kultúrpalotában tartottak meg. A rendezvény 9 órakor kezdődött az ún. élő könyvtárral, ahol – igen találóan – a szervezők a Tükörteremben lehetőséget teremtettek arra, hogy azok, akik távolról jöttek, betekintést nyerjenek a város életébe. Majd következett a gálaműsor és Életutak többszólamúsága cím alatt az elszármazottak beszámoltak arról, hogyan sikerült marosvásárhelyiekként megállniuk a helyüket a nagyvilágban. Igazán kellemes fogadtatásban volt részük azoknak, akik szombaton délelőtt beléptek a Kultúrpalota előcsarnokába, ahol népviseletbe öltözött fiatalok egy szál szegfűvel fogadták az érkezőt és a regisztrációhoz irányították, ahol a nyilvántartásba vétel után mindenkinek kalligrafikus írással szignált emléklapot adtak. Aki korábban érkezett, azt a Tükörteremben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete képviseletében több újságíró, televízió- és rádiószerkesztő fogadta. Egy másik asztalnál Dr. Dávid László, a Sapientia EMTE jelenlegi és dr. Hollanda Dénes, a korábbi rektor várta. Sebestyén Spielmann Mihály kis előadást tartott a városról, míg Németh-Jakab Imola és Szabadi Ernő Loránd a fiatalok jelenjéről, jövőjéről provokálta volna beszélgetésre az érdeklődőket, Cseh Gábor pedig a sportélet iránt érdeklődőket fogadta. Közben egy kis incidens is történt. Míg a szervezők korábban meghívták dr. Csegzi Sándor volt alpolgármestert, hogy az élő könyvtárban a jövőtervezésről beszéljen, a rendezvény előtt két nappal a főszervezők (Soós Zoltán és Portik Vilmos) úgy döntöttek, nem adnak lehetőséget a polgármester tanácsosának az előadása megtartására. Soós Zoltán elmondta, ha a polgármesteri hivatal a rendezvény partnere maradt volna, nem lett volna ellenvetésük. Mivel azonban a városvezetés ellenrendezvényt szervezett, a hivatal képviselője kompromittálta volna a rendezvényt előadásával. Mi több, Soós Zoltán szerint a konfliktus alatt Csegzi Sándor nem tett semmit azért, hogy a polgármestert jobb belátásra bírja a Forgataggal kapcsolatban. Ugyanakkor nem zárkóztak el attól, hogy Csegzi Sándor "egyszerű" városlakóként jelen legyen a rendezvényen. Csegzi Sándor rögtönzött sajtótájékoztatót hívott össze, ahol többek között elmondta, hogy meglepetésként érte ez a döntés, hiszen a rendezvény szervezésekor mind Soós Zoltán, mind Portik Vilmos jelen volt, akik akkor beleegyeztek abba, hogy megtartsa az előadást, ezért is érte meglepetésszerűen a letiltás. A világtalálkozóra egy bemutató anyagot is előkészített. A Sebestyén Aba színművész által rendezett gálaműsorra zsúfolásig megtelt a Kultúrpalota nagyterme, és annak ellenére, hogy igen hosszúra sikerült a produkció, a közönség mindvégig kitartott és vastapssal jutalmazta a fellépőket. Kirsch Attila főszervező az előadást megelőző ünnepi beszédében – amelyet rendhagyó módon jeltolmács is kísért – elmondta, a világtalálkozóval a határokon átívelő nemzettudatot szeretnék erősíteni azokban is, akik itthon maradtak, azokban is, akik elmentek, de lelkükben marosvásárhelyiek maradtak. Kirsch Attila felsorolta mindazt, amire a város büszke lehet: a Teleki Tékára, a Magyar Tudományos Akadémia ősére, a Magyar Nyelvművelők Társaságára, amely szintén e városban jött létre. Megemlítette Bodor Péter székely ezermester, a két Bolyai munkásságát s nem utolsósorban a városépítő dr. Bernády Györgyöt. – A közelmúlt és a jelen alkotói azok, akik ezt a szellemiséget továbbviszik, a város hírnevét öregbítik. A múltra alapozva építjük a jövőt, s ez minket kötelez. Ma is e városban mindennap meg kell küzdenünk magyarságunkért, a megmaradásunkért, ezért szükségünk van arra, hogy erős, egységes nemzet legyünk, s nekünk – a világtalálkozó szervezőinek is – kötelességünk az összetartozást erősíteni, ezért teremtettünk lehetőséget a találkozásra, az egymásra találásra. S ezt kell nekünk évente megismételnünk – mondta többek között Kirsch Attila, majd szép gesztusként egy gyertyát gyújtottak meg a színpadon, és egy perc néma csenddel emlékeztek mindazokra a marosvásárhelyiekre, akik eltávoztak az élők sorából. A Nagy István színművész által ezúttal is profi módon vezetett műsorban felléptek: Kilyén Ilka lányával, Ritziu Ilka Krisztinával virágénekeket adott elő. Molnár Tünde csodálatosan szólaltatta meg a Kultúrpalota nagytermének orgonáját, Boros Emese, Trózner Kincső, Szabó Levente közismert operettslágereket adott elő Ávéd Éva zongorakíséretében, megzenésített versekkel minikoncertezett a Kővirág együttes, az Öves együttes és Kásler Magda csángó népdalokkal állt a közönség elé, Szabadi Nóra, Ördög Miklós Levente, Sebestyén Aba, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei musicalrészleteket adtak elő, Vizi Imre két nemzetközi sláger mellett az első – az alkalomhoz igazított – magyar nyelvű szerzeményét is előadta. Közben Kovács Levente – a műsor összeállításánál bábáskodó rendező – rövid előadásában többek között arról beszélt, hogy milyen színházi múltja van Marosvásárhelynek, majd a jelennel kapcsolatosan megjegyezte: jelenleg öt színházi helyszín is van, és örvendetes, hogy a hivatásos társulatok mellett (ide értve a Maros Művészegyüttest, a Művészeti Egyetemet is) számos színjátszó csoport, civil szervezet is létezik, amelyek színvonalas produkciókat mutatnak be. S példaként említette a Művészkuckó legutóbbi előadásában a Valahol Európában musicalben igen nagy sikerrel szereplő párost is, Nemes Tibort és Vajda Borókát, akik – amint Kovács Levente mondta – a szakmában a jövő letéteményesei lehetnek. Az előadás díszmeghívottja Keresztes Ildikó volt, aki, bár közel 30 éve nem él Marosvásárhelyen, innen indult el életpályáján és mindig is marosvásárhelyi maradt. A közismert előadóművész hangulatos koncertje zárta a több mint háromórás műsort, amelynek végén a Himnusz is elhangzott. Ezt követően az Életutak többszólamúsága címen korábban meghirdetett élménybeszámolók következtek. A szervezők lehetőséget adtak bárkinek arra, hogy előzetes bejelentkezés után 3 – 5 perc alatt mondja el a városhoz fűződő élményeit. Öten iratkoztak fel, akikkel a színpadon Sebestyén Mihály és Kirsch Attila beszélgetett. A hosszúra sikeredett gálaműsor miatt alig 50-en voltak kíváncsiak az életutakra. A marosvásárhelyiek első világtalálkozója programjának részeként délután a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Underground termében Sebestyén Aba színművész előadta Kocsis István A tér című monodrámáját. Vasárnap délelőtt a főtéri Keresztelő Szent János-plébániatemplomban ökumenikus imát tartottak Marosvásárhelyért, amelyen részt vett dr. Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul is, és a találkozó szellemiségében az összetartás gondolatát foglalták bele a hálaadó istentiszteletekbe a Vártemplomban, a Bolyai téri unitárius templomban és a Régi Kórház utcai evangélikus templomban is. Vajda György Népújság (Marosvásárhely) 2013. október 7.Kétnyelvű terméktáblák: nem hagyják annyibanAz Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elé terjeszti a kétnyelvű piaci terméknévtáblák ügyét az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szervezete, az EMNP ugyanakkor a marosvásárhelyi piacigazgatóság vezetőjének menesztését is követeli. Peti András, az RMDSZ helyi alakulatának vezetője hétvégén közleményben jelezte: indokolatlannak és jogtalannak tartják, hogy a rendőrség a kétnyelvű táblák odaajándékozása miatt bírságolta meg Lakó Péterfi Tündét. A szervezet a közeljövőben a kétnyelvű feliratok kötelező szabványozását fogja kezdeményezni, ugyanakkor követeli a kétnyelvűség biztosítását a közterületeken, a közintézményekben és az ezekhez tartozó szervezetek keretén belül. Peti szerint elfogadhatatlan, hogy „a marosvásárhelyi intézményvezetők nem értik a nyelvi jogok alkalmazásának szükségszerűségét, fontosságát és törvényességét, és hatáskörüket túllépve, valamint a törvényt megsértve nyelvi jogaikat gyakorló polgárokat büntetnek.” Az RMDSZ vásárhelyi szervezete felhívta a figyelmet, hogy a piacigazgató hozzáállása diszkriminatív volt, ezért munkajogi fegyelmi eljárás beindítását kezdeményezik. Az ügy kivizsgálását kérik a helyi rendőrség vezetőségétől is, meggyőződésük szerint ugyanis a hatóság visszaélt hatalmával, és törvénytelenül járt el. Az alakulat ugyanakkor a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ingyenes jogi képviseletét is felajánlotta Lakó Péterfi Tündének. A piacigazgató leváltását kérik Jakab István, az EMNP vásárhelyi szervezetének elnöke pénteki sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy magánszemélyként csütörtökön ő is jelen volt, amikor Lakó Péterfi Tünde a November 7 lakónegyed piacán kétnyelvű terméknévtáblákat ajándékozott a piaci árusoknak. Jakab segített a táblák kiosztásában, majd ezek betiltása után személyesen beszélt Vasile Filimonnal, a piacigazgatóság vezetőjével. „Az igazgató azt állította, hogy a kétnyelvű táblák törvénytelenek, majd mutatott egy általa legálisnak vélt mintát. Beismerte azonban, hogy ezeket sehol nem használják. Ez a magatartás diszkriminációnak minősül, véleményünk szerint csak a magyar nyelv megjelenése zavarta az igazgatót. Filimon úgy beszélt a piacokról, mint a saját tulajdonáról, így egyértelmű, hogy nem ő a megfelelő vezető” – fogalmazott Jakab István. Hozzátette: túlkapás volt, hogy a rendőrség szórólapozás jogcímen 1500 lejes bírságot rótt ki Lakó Péterfi Tündére, ezért a szervezet minden támogatást megad, hogy az érintett törvényes úton elérje a büntetés semmissé nyilvánítását, ha pedig ez nem sikerül, átvállalják a szankció kifizetését. Kirsch Attila, a marosvásárhelyi demokráciaközpont irodavezetője azt is elmondta: a piacok a helyi tanács hatáskörébe tartoznak, a testület által jóváhagyott működési szabályzatban pedig nem szerepel, hogy a termékneveket nem szabad magyarul is kiírni. Vasile Filimon és Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője ezzel szemben azt állítja: mindössze a törvény betartását kérték Lakó Péterfi Tündétől, az általa elkövetett kihágásért pedig 1500 lej a minimális bírság. A főkonzul is ellátogatott a piacra Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja eközben elismerését fejezte ki Lakó Péterfi Tünde kétnyelvűség érdekében végzett munkájáért. A főkonzul hétvégén felkereste a kezdeményezőt, és arra kérte, hogy közösen vásároljanak a November 7 lakónegyed piacán. Magyar és román árusoktól egyaránt vásároltak, Zsigmond Barna Pál pedig megköszönte a román nemzetiségű termelőknek, hogy használják a kétnyelvű táblákat. Lakó Péterfi Tünde szerint ez jelentős gesztus volt a marosvásárhelyi magyarság felé, és jó példa az ígéretek helyetti cselekvésre. Elmondása szerint az elmúlt napokban magánszemélyek, szervezetek és politikai pártok is támogatásukról biztosították, segítséget azonban kizárólag civilektől fogad el. „Rendkívül nagy esélyünk van arra ezekben a napokban, hetekben, hogy a magyarság pártállástól függetlenül összefogjon, és végre egy nemzetként követeljük, és talán meg is kapjuk a jogainkat” – indokolta döntését a kezdeményező. Mint ismeretes, csütörtökön 1500 lejre bírságolta a rendőrség engedély nélküli szórólap-osztogatás miatt Lakó Péterfi Tündét, aki a November 7 lakónegyed piacán kétnyelvű terméknévtáblákat ajándékozott a piaci árusoknak. Noha a termelők örömmel fogadták a táblákat, a Valentin Bretfelean úgy vélte: a kezdeményező tettével egymás ellen uszítja a megyeszékhely magyar és román közösségét. Az ügyben Szőke László, a Magyar Nemzet újságírója feljelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. Krónika (Kolozsvár) 2013. október 30.Etnikumközi harmóniát – ne csak szólamok szintjén!Az EMNT és az EMNP kétnyelvű feliratot kér a polgármester irodájára A vasárnapi nagy székely menetelést értékelték tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács helyi vezetői, akik mindenekelőtt Izsák Balázsnak kívánták megköszönni a munkáját és kitartását, de köszönték a pártoknak is a példás összefogást, az egyházak és a média támogatását. Az EMNP és EMNT 120 ezerre saccolja a nagy menetelésen való részvételt. Székely nemzeti pénzügyi alap létrehozását javasolják Az EMNT és EMNP által előzetesen bejelentett nyolc autóbusz helyett tízet indítottak, és többen ajánlkoztak, hogy saját személygépkocsijukkal is szállítanak embereket a nagy menetelésre, mondta Portik Vilmos, az EMNP megyei elnöke. Portik javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács felé, hogy, okulva a közelmúlt történéseiből, hozzanak létre akár árnyékintézményként egy úgynevezett székely nemzeti pénzügyi alapot, és "a nagyobb megmozdulásokon, akár egybanis formában, de történjen adakozás", emellé pedig egy olyan testület felállítását javasolta, "amely a későbbiekben akár a nemzeti bank szerepét is be tudná tölteni egy székely autonóm tartományban. Figyelni tudná a tartomány pénzügyi adminisztrációját, tanácsadást tudna nyújtani a székely autonóm önkormányzatoknak, illetve valós gazdasági adatokat tudna gyűjteni és publikálni a Székelyföld régió gazdasági helyzetéről". Beadvány a polgármesterhez Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke Marosvásárhely polgármesterének kétszínűségére figyelmeztetett, aki csupán a retorika szintjén támogatja a székelyföldi régiót. – Miközben a tavasszal zászlóvivője volt a székelyföldi régió létrejöttének, az SZNT kongresszusán is részt vett, most nem támogatta a Székelyföld autonómiáját, bár elvártuk volna, hogy mellettünk legyen. Ugyanakkor elmondta, hogy beadvánnyal fordultak a polgármesterhez, aki világszinten is példamutató "etnikumközi harmóniát" hirdet ugyan, de az irodájára csak román nyelven teszi ki a feliratokat. Kérték, hogy "a magyar közösséggel szembeni tisztelete jeléül magyarul is szíveskedjék kihelyezni a feliratot az irodája ajtajára". Cseh Gábor, az EMNT megyei elnöke a zalaegerszegi szimpátiatüntetésről beszélt, ahol a Zalai Nemzeti Szövetség és a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére petíciót fogadtak el, amelyet eljuttattak a román nagykövetségre. Mint mondta, a két szervezet kb. 450 embert utaztatott a székelyek nagy menetelésére. Kirsch Attila, a honosítási iroda vezetője felemelőnek nevezte, hogy az utolsó pillanatban, még szombaton is érkeztek emberek a honosítási irodába, sőt felajánlásokkal is jelentkeztek sokan, akik vállalták, hogy embereket visznek a székelyek nagy menetelésére. Így a tíz autóbusz mellett több tíz autót sikerült indítaniuk. Ugyanakkor sokan részt vállaltak a szállíttatási költségekből is. Kinek szúrja a szemét az EMNP zászlaja? Elmondták, hogy Corneliu Grosu prefektus október 23-ára beszélgetésre hívta Toró T. Tibort, az EMNP elnökét egy átiratban, hogy a székházra kitűzött néppárti zászlóról tárgyaljanak. A Népújság kérdésére, hogy mi a véleményük arról, hogy egy kormánypárti helyi tanácsos feljelentést tett a helyi rendőrségen a zászló ügyében, kijelentették: – Tudomásunkra jutott, hogy valakinek szúrja a szemét a Néppárt zászlója. Ez nem pártszékház, a zászló, bár az utcai fronton van, magánterületen van kitűzve. Az épület magántulajdon, és bérli az EMNT. A pártnak nincs székháza, várja, hogy a polgármesteri hivatal székházat utaljon ki, hogy hivatalosan is ki tudja tűzni a zászlaját. Emlékezési túra a református és a katolikus temetőben November elsején az EMNT lehetővé teszi, hogy Marosvásárhely híres személyiségeinek sírjánál gyertyagyújtással és egy szál virággal emlékezzenek a református, illetve a katolikus temetőben. Mintegy félórás emlékezési túrát kívánnak indítani. November elsején 17 órakor indulnak a református temető bejáratától. – Ez egy terv része, mert a marosvásárhelyiek világtalálkozóján megfogalmazódott, hogy nagyon sok ember él a nagyvilágban, a sírokat nincs aki gondozza, sok elhanyagolt sír van a temetőkben. Önkénteseinkkel ezeket a sírokat rendben fogjuk tartani, és akik erre igényt tartanak, azoknak segíteni fogunk a sírok rendbetételében nemcsak november elsején, hanem az év minden napján – mondta Kirsch Attila. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. október 31.Marosvásárhelyi helyi rendőrség: a székely zászló reklámlobogóA helyi rendőrség reklámlobogónak tekinti a székely zászlót a marosvásárhelyi honosítási irodán és akár 50 ezer lejt is elérő bírságot helyezett kilátásba, ha 48 órán belül nem veszik le azt az épület homlokzatáról – számol be a szekelyhon.ro. A marosvásárhelyi helyi rendőrség a reklámanyagok kihelyezését és jóváhagyási kötelezettségét szabályozó törvényre hivatkozva felszólította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetét: távolítsák el a Klastrom utcában a honosítási iroda homlokzatáról a zászlókat, hangsúlyosan kiemelve a székely zászlót. A reklámanyagok kihelyezését és jóváhagyási kötelezettségét szabályozó törvény szerint a reklámzászlókat legtöbb 30 napig lehet kitűzni, és egy alkalommal meghosszabbítható még 30 nappal – erre utalva kérik az EMNT-t, hogy 48 órán belül távolítsa el a lobogókat. Az átirat utal az 1994. július 16-ai 75-ös számú törvény 2-es bekezdésének b-pontjára, amely előírja, hogy Románia lobogóját folyamatosan ki kell tűzni a pártok, szakszervezetek, oktatási, valamint a kulturális intézmények épületeire. Mi nem párt vagyunk, hanem civil szervezet, ránk ez nem vonatkozik – nyilatkozta Kirsch Attila, a honosítási iroda vezetője a szekelyhon.ro-nak. Kirsch azt is elmondta, hogy az épület magántulajdon, az EMNT bérli egy magánszemélytől, ez nem a Néppárt székháza, a zászlók pedig nem köztéren vannak. szekelyhon.ro Erdély.ma 2013. november 5.Tűzzük ki a székely zászlót!Mózes Edith Bíró Zsolt válasza a helyi rendőrség vezetőjének Ahol tettekre van szükség, ott nem elegendőek a szavak! címszó alatt Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke pártja nevében felháborodásának adott hangot, és a székely- magyar közösség elleni tiszteletlenség jeleként értékelte a marosvásárhelyi helyi rendőrség felszólítását, mely szerint a párt Iskola utcai székházának homlokzatára kifüggesztett székely zászlót a reklámanyagok kihelyezését és jóváhagyási kötelezettségét szabályozó törvény értelmében el kell távolítani. "Az égszínkék mezőben arany csíkkal és a székely szimbólumokkal (a Nap csillagváltozata, illetve a Hold) díszített zászló Székelyföld jelképe, egyben történelmi jelkép, hiszen az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelem, Székely Mózes zászlaja alapján készült. Ezt a zászlót reklámzászlónak minősíteni nemcsak tiszteletlenség, hanem a közösségünket ért provokáció. Az esetet csak súlyosbítja, hogy a marosvásárhelyi magyarok pénzén (is) fenntartott helyi rendőrség nevében, azaz egy olyan közhivatal, mint Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala alárendeltségébe tartozó intézmény nevében követik el", olvasható a közleményben. Emlékeztet ugyanakkor, hogy a segesvári ügyészség 2010. augusztus 10-én határozatot hozott a makfalvi községházára kitűzött székely zászló ügyében. A határozat megállapította, hogy a csillagos-holdas, aranysávos kék zászló egy "történelmi közösség jelképe", és használata nem ütközik törvénybe. Ezek után néhány kérdést intéz az illetékesekhez: * Ilyen körülmények között a helyi magyarság elmondhatja-e, hogy nincs hátrányosan megkülönböztetve? * Mennyire alkalmas a helyi rendőrség vezető tisztségét ellátni az a parancsnok, aki a város magyar közösségét sérti meg? * Milyen megfontolásból, túlbuzgóságból vagy netán politikai megrendelésre született a zászló eltávolítását célzó felszólítás? * Számíthatunk-e a város polgármesterének bocsánatkérésére? A közlemény végül rámutat: "A Magyar Polgári Párt polgármesterei, alpolgármesterei és tanácsosai testületileg szavazták meg 2009-ben, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés alkalmával azt a határozatot, melynek értelmében a székely jelképekre, a himnuszra és a zászlóra mint Székelyföld jelképeire tekintünk, azok használatát minél szélesebb körben szorgalmazzuk. A székely zászlónak tehát ott a helye pártszékházunk homlokzatán!" A közlemény előzménye, amelyről a múlt héten már tájékoztattuk olvasóinkat, az, hogy Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője, az 1994-es 75. sz., Románia zászlajára, himnuszára stb. vonatkozó törvényre hivatkozva, amely szerint Románia zászlóját kötelező módon ki kell tűzni a pártok, szakszervezetek, oktatási és kulturális intézmények homlokzatára, illetve a 2013/185. törvény vonatkozó cikkelyeit idézve, amely szerint reklámzászlók maximum 30 napig tűzhetők ki, átiratban szólította fel a szervezetet, hogy "a felszólítást követő 48 órán belül vegyék le azokat (pl. a székely zászlót)". Ellenkező esetben a törvény által előírt szankcióra, azaz 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő büntetésre számíthatnak. "A székely zászló mindannyiunké!" Hasonló felszólítást kapott, ugyancsak 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírság kilátásba helyezésével az Erdélyi Magyar Néppárt is. A múlt héten, csütörtökön Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi, Portik Vilmos, az EMNP megyei elnöke, Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke, Kirsch Attila, a honosítási iroda vezetője, valamint nagyszámú sajtós jelenlétében levette a tanács székházának homlokzatáról az EMNT- és az EMNP-zászlót, azonban a székely lobogó a helyén maradt. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közleményében kiemelte: "A székely zászló mindannyiunké, és nemzeti identitásunk megőrzését az alkotmány 6-os cikkelye biztosítja. Eszerint az állam elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek az identitásuk megőrzését, kifejezését és fejlesztését". Ugyanakkor arra kérte Marosvásárhely magyar polgárait, tűzzék ki ablakukba a székely zászlót, amelyhez a szervezet kellő számú zászlót biztosít. Népújság (Marosvásárhely) 2013. december 13.Díjeső a bolyais diákoknakBolyai János születésének 211. évfordulóját ünnepelték Kettős ünnepség színhelye volt tegnap a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum: Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja átadta a 2013 a külhoni magyar kisiskolások éve program keretében meghirdetett pályázat főnyereményének egyikét a harmadik osztályos Kövesdy Mátyásnak és társainak. Ezt követően pedig a Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Köre Bolyai János születésének 211. évfordulója alkalmából szervezett megemlékező ünnepséget. Zsigmond Barna elsőként a harmadik osztályos kis bolyaisokat, Jánosi Szerén tanítónő tanítványait látogatta meg, hiszen ebbe az osztályba jár Kövesdy Mátyás, aki Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága által a 2013 a külhoni magyar kisiskolások éve program keretében meghirdetett Csodasarok című nyereményjátékának a szerencsés nyertese. A főkonzul, aki egykori bolyais diákként szólt a harmadikosokhoz, elmondta, a díj jellegzetessége, hogy nem a személy kapja, aki pályázott, hanem a közösség, amelynek része, tehát valójában a teljes osztályközösségnek jár a csocsóasztal, amelyet a gyerekek nagy örömmel fogadtak, valamint a könyv-, illetve játékcsomag. Jánosi Szerén tanítónő elmondta, több diákja is belekezdett a pályázati játékba, viszont a kis Mátyás volt az, aki végig kitartóan próbálkozott, és a tanítónő szerint ez tanulság lehet minden gyerek számára, hogy a kitartó munka az, ami végül meghozza a gyümölcsét. A díjátadást követően az iskola dísztermében megemlékező ünnepségre került sor Bolyai János születésének 211. évfordulója alkalmából. Láday Zoltán nevelési igazgató köszöntője után Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója vette át a szót, aki az összegyűlt diáksereghez szólva elmondta, Bolyai János a kollégium legkiemelkedőbb diákja volt, magasra tette a mércét, tehát igazi példakép lehet a mai generáció számára. Zsigmond Barna főkonzul rámutatott: régen is kiváltság volt a Bolyaiba járni, de ma is. – Egykor kollégiumba kerülni kiváltság volt. Régen olyan diákok tanultak itt, akik utólag munkásságukkal az erdélyi magyarságot bekapcsolták az európai társadalomba. Jobbnak kell lenni a többségnél, így lehet gondoskodni arról, hogy az elit magyarság mindig is megmaradjon – fogalmazott a főkonzul, aki egykor tizenkét évig koptatta a Bolyai padjait. Kirsch Attila, a Bolyai Farkas Líceum Öreg- diákok Baráti Körének az elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a név szentesíti a helyet, a két Bolyai pedig munkásságával megszentelte ezt a helyet, kikövezte a magyar tudományosság felé vezető utat, ám a jövő biztosítéka a jelenlegi ifjúság akaratereje és tudása kell hogy legyen. Dr. Weszely Tibor elismert Bolyai-kutató érdekes, vetítéssel egybekötött előadásában a Bolyaiak életének jelentős mozzanatait megörökítő helyszíneket, épületeket mutatott be, majd Kirsch Attila a baráti kör részéről munkásságuk elismeréseként, valamint a Bolyai-szellem ápolásáért gyémántfokozatú elismerést nyújtott át dr. Weszely Tibornak, dr. Tőkés Bélának, dr. Körtesi Péter miskolci tudósnak. Zsigmond Barna főkonzul dédapjának, a dr. Farczádi Eleknek járó oklevelet vehette át. Családi díjak jól teljesítő diákoknak A rendezvény zárómozzanataként dr. Tőkés Béla átadta a különböző területeken kiemelkedő teljesítményt elérő diákoknak a családi alapítványok díjait. Évekig csak a kémia, illetve biológia területén osztottak díjakat, ám idéntől hárommal bővült ezek sora. A Bajorországban élő Csiszér Miklós öregdiák által alapított, háromszáz euró értékű matematikadíjat a 12. osztályos Magdó Orsolya vehette át, ugyanakkor Csiszér Miklós, aki egykor vízipólós volt, idén létrehozott egy sportdíjat is, amelyet fiú, illetve lány kategóriában Klósz Beátának és Kovács Attilának ítéltek oda. A Floridában élő Bodor Miklós vegyészprofesszor által felajánlott kémiadíjat a 12. osztályos Mihály Norbert Botond érdemelte ki. Az informatikai díjat egy Angliában élő személy adományozta, aki nem szerette volna felfedni kilétét. A százfontos jutalmat Csegzi Gergely vehette át, a Száva család által létrehozott biológiadíj idei nyertese Nagy Zsuzsa. Az ünnepi műsort a bolyais diákok mezőségi tánca zárta. (menyhárt) Népújság (Marosvásárhely) 2014. február 7.Németh Zsolt: Nemzetgyűlés lesz az OrszággyűlésMarosvásárhelyre is ellátogatott Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, aki a magyar országgyűlési választásokra való regisztráció menetéről érdeklődött. A magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtök este a Klastrom utcai honosítási irodában az EMNP Maros megyei elnökével, Portik Vilmossal, és marosvásárhelyi elnökével, Jakab Istvánnal, az EMNT Maros megyei elnökével, Cseh Gáborral, valamint a honosítási iroda vezetőjével, Kirsch Attilával találkozott, és elsősorban az országgyűlési választásokra való regisztráció menetéről érdeklődött. A találkozón részt vett Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetője, Zsigmond Barna Pál is. Németh Zsolt elmondta, a demokrácia-központoknak fontos feladatuk van a honosításban, mindeddig azonban nem sikerült eljutnia a marosvásárhelyi székházba, ezt pótolta mostani látogatásával. „Most bővült is a demokrácia-központok feladata, hiszen lendülettel, dinamikusan a regisztrációt is végzik. Látogatásom célja az is, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy alig egy bő hónap maradt a regisztrációra, ami március 22-én megszűnik, de nem szabad az utolsó percekre hagyni, mivel március 12. az az időpont, ameddig ajánlatos regisztrálniuk a külhoni magyar állampolgároknak” – mondta el a találkozón Németh Zsolt. Hozzátette: a külhoni magyaroknak a magyarországi választásokon való részvétele a demokráciaépítés következő lépése, amely a magyar nemzet körében a honosítással kezdődött, ezt pedig a nők szavazati jogának 1919-es megadásához hasonlította. „Azzal, hogy immár a külhoni magyarok számára is megnyílt ez a lehetőség, a Kárpát-medencében élőknek, és a világ magyarsága számára egyaránt, azt jelenti, hogy az Országgyűlés ismét Nemzetgyűlés lesz, mert az egész nemzet legitimizálja. Azt állítani, hogy a külhoni magyaroknak nincs közük a magyarországi parlamenti rendszerhez, cáfolja 2004. december 5-e, amikor látványosan bebizonyosodott, hogy a külhoniakra nézve komolya hatása van annak, hogy milyen az Országgyűlés összetétele, a budapesti kormány jellege” – ismertette Németh Zsolt. Gáspár Botond Székelyhon.ro, 2014. április 5.Így élnek szavazati jogukkal az erdélyi magyarokPéntek délután még javában tartott a szavazás Erdélyben a magyarországi választásokra. Kolozsváron péntek délig több mint húszezren adták le a voksukat, Csíkszeredában még a nyílt utcán is szavaztak. A borítékokat az EMNT és az RMDSZ mellett az egyházak is begyűjtik. A romániai magyar diplomáciai képviseleteken péntek estig vehették fel a szavazócsomagokat a választói jogukkal élni kívánó, regisztrált erdélyi magyar állampolgárok. Kolozsváron mostanáig több mint húszezren adták le a voksukat, a 3600-ból pedig, akik a helyi főkonzulátusra kérték a levélcsomagot, csütörtökig 2400-an éltek a lehetőséggel – tájékoztatta a maszol.ro-t Magdó János főkonzul. A határon túli magyarok közül mintegy kétszázezren regisztráltatták magukat a választásra, Erdélyből közel százezren. Péntek délig Erdélyből érkezett a legtöbb, szám szerint 26 ezer 980 érvényes szavazat péntek a magyarországi országgyűlési választásokra. A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint ugyanakkor a szavazatok mintegy húsz százaléka érvénytelennek bizonyul. A szavazólapoknak 24 órával a választások előtt meg kell érkezniük, így péntek éjjel már Magyarországra kell, hogy hozzák őket. A diplomata elmondta, tudomásuk van arról, hogy elég sok az érvénytelen szavazat. Mint mondta, a választók elsősorban az ívek kitöltésénél hibázhattak, de a helytelen borítékolás is kizáró ok volt. A főkonzul kiemelte, ez a szám ugyan magas, „de ha a dolgok jó oldalát nézzük, akkor elmondhatjuk, a hangulat jó, az emberek örvendenek, hogy szavazhatnak”. Megfigyelései alapján az első napokban az idősebbek érkeztek többen, vélhetően azért, hogy mielőbb szavazhassanak, ahogy telt az idő, egyre fiatalodtak a voksolni akarók. Erdély nagyobb városaiban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia-központjai és több településen az RMDSZ is segít az embereknek az űrlapok kitöltésében. A két szervezet mellett az egyházak is vállalták, hogy eljuttatják a borítékokat a főkonzulátusokra. Naponta 1300-an Marosvásárhelyen A héten folyamatosan érkeztek a szavazatokkal a marosvásárhelyi demokrácia-központba, ahol tizennégy munkatárs segített kitölteni a formanyomtatványt, és hívta fel a figyelmet arra, ami elkerüli az emberek figyelmét. „Kedves anyósának mi volt a lánykori neve? Biztos, hogy Margit és nem Margareta?” – kérdezte ottjártunkkor Kirsch Attila központigazgató az előtte ülő hölgytől. „Sokan szembesülnek azzal, hogy nem tudják anyjuk, apjuk születési időpontját, édesanyjuk lánykori nevét. Akkor telefonálni kell, érdeklődni, a pontos nevet leírni, mert nem mindegy, hogy Margareta hivatalosan is, vagy Margit, Ana, vagy Anna” – magyarázta a maszol.ro-nak. Marosvásárhelyen reggel nyolctól este nyolcig tartottak nyitva, ebédszünet nem volt. Az emberek folyamatosan jöttek, volt olyan szaka a napnak, hogy várakozniuk is kellett egy kicsit a betérőknek, máskor marad idő a baráti hangulatú beszélgetésre is. Ottjártunkkor fiatalok és idősek vegyesen érkeztek, volt, aki csak bemondta nevét és dobta is be az urnába a borítékot, más leült és segítséget kért a nyomtatvány kitöltéséhez. „Nagyon fontos számomra ez a lehetőség, hiszen én még magyar világban született, 1940-ben. Lelki megnyugvást jelent, hogy újból magyar állampolgár lehettem és ez egy plusz, hogy még szavazhatok is” – magyarázta érdeklődésünkre Czerán Erzsébet, aki egy nappal korábban a saját szavazatát hozta el, most pedig gyermekeiét, sőt még a 19 éves unokájáét is. Egy másik szavazó történelmi lehetőségnek nevezte, hogy beleszólhat az anyaország politikájába. Mint mondta, nem mindegy, hogy Magyarország hogyan viszonyul a határon túli magyarokhoz, nem mindegy, hogy ki vezeti az országot, milyen külpolitikát folytat. „Nem nagyon érdekel a politika, de most gondoltam, kihasználom ezt a lehetőséget” – válaszolta érdeklődésünkre egy fiatalember, aki saját szavazati lapját dobta be az urnába. Mint mondta, nem kellett meggyőznie senkinek, családtagjai is eljöttek, rábeszélés nélkül döntötte el ő is, hogy ő is szavazni fog. A hibák, az érvénytelen szavazatok többsége onnan származik, hogy az emberek hibásan töltik ki a nyomtatványt, nem figyelnek az ékezetekre, a hosszú és rövid magán- és mássalhangzókra, a személynevek hivatalos formájára – tudtuk meg Kirsch Attilától. A demokrácia-központban a munkatársak mellett önkéntesek is segítenek a szavazati űrlapok átvételében. Csíkban a nyílt utcán is szavaztak A hvg.hu-hoz eljuttatott fotók tanúsága szerint Csíkszeredán a nyílt utcán, egy pavilonban is szavaztak. A fotón az is látszik, hogy az így kitöltött szavazólapokat akár más is láthatja, vagyis nem garantált a választás titkossága. A csíkszeredai konzulátus munkatársai a hvg.hu megkeresésére csak annyit közöltek, hogy a pavilont nem ők állították, nincs hozzá közük, így nem is tudnak bővebb felvilágosítást adni. Információink szerint a pavilonban a Tőkés László vezette EMNT tagjai ülnek, és ők segítenek a szavazólapok kitöltésében. Antal Erika, Kustán Magyari Attila. maszol.ro 2014. április 25.Rákóczi Szövetség: a magyarságtudat erősítéseA Rákóczi Szövetség 1989-ben alakult Budapesten, azzal a céllal, hogy a Kárpát-medencében élő külhoni magyarságot támogassa megmaradásáért folytatott küzdelmében, valamint azért, hogy II. Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelem szellemi örökségét ápolja és népszerűsítse. A szövetség célkitűzései közt szerepel az elszakított területeken élő magyarság oktatásügyének és kultúrájának támogatása mellett, az összetartozás-tudat erősítése. A jelenben közel 350 helyi szervezete működik a Kárpát-medencében, taglétszáma 19 ezer körül van. Erdélyben is működnek, sőt szűkebb térségünkben: Marosvásárhelyen, Marosszentgyörgyön és Szászrégenben is szervezetei. 2013-ban alakult meg az Erdélyi Rákóczi Szövetségek Egyesülete. Az szervezet elnökét, Csorba István Árpádot és ügyvezető elnökét, Benedek Zsolt történelemtanárokat a marosvásárhelyi, illetve a marosszentgyörgyi szervezetek megalakulásáról, tevékenységéről, jövőbeni terveiről kérdeztük. Ha megnyitjuk a Rákóczi Szövetség honlapját, igen gazdag tevékenységgel rendelkező szervezet munkássága tárul elénk. Megtudjuk például, hogy a szövetség minden nyáron három anyanyelvi tábort szervez a Kárpát-medencei szórványhelyzetben élő gyermekek számára; a diákutaztatási programjai keretén belül évente több száz középiskola több ezer diákja utazhat egy másik elszakított országrészbe; 2001 óta hirdeti meg a Cultura Nostra történelmi versenyt a Kárpát-medencében élő magyar középiskolások számára; 14 éve minden júliusban sor kerül Sátoraljaújhelyen a Magyar Diákok és Tanárok Találkozójára; a Gloria Victis a szövetség legnagyobb rendezvénye, amely az 1956-os forradalmat elindító ifjúságnak állít emléket; a történelemtanár táborban 1998 óta gyűlnek össze a Kárpát-medence magyar oktatói, és a felsorolást folytathatnánk. Heti néptáncoktatás és rendhagyó történelemóra Benedek Zsolt, a Marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója, és a helyi Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy városunkban a szövetség 1994-ben alakult meg. Alapítói az akkori MMDSZ (Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség) vezetői voltak: Ráduly Levente és Vass Levente, de az alapító tagok közt kell megemlítenünk Józsa István, Csegzi Sándor és Kirsch Attila nevét is. „A marosvásárhelyi szervezet legfontosabb rendezvényei a heti néptáncoktatás és a havi Rendhagyó Történelemóra, amelyet együtt szervezünk a Regenerációval és a Kerecsensólyom Hagyományőrzőkkel. De minden nagy rendezvényén a szövetségnek részt vesz a marosvásárhelyi szövetség is. Ilyenek például a Gloria Victis rendezvénysorozat, a szentendrei főiskolás diáktábor, a sátoraljaújhelyi középiskolás diáktábor, a gyöngyösi történelemtanár-képző, a diákutaztatási programok. Az erdélyi szervezetek között szoros együttműködés van, nagyon jók a kapcsolataink a csíkszeredaiakkal, kolozsváriakkal, nagyváradiakkal, marosszentgyörgyiekkel. Van egy újdonság is, amiről szeretnék beszámolni: nemrég sikerült bejegyeztetni hivatalosan az Erdélyi Rákóczi Szövetségek Egyesületét, melynek célja az, hogy még jobban összefogja az erdélyi szervezeteket, hogy több közös programban lehessen részük. Nem utolsó sorban pedig pénzszerzési lehetőség is a pályázatokon keresztül, ha hivatalosan is be van jegyezve egy szervezet” – tájékoztatta lapunkat Benedek Zsolt. Egységes nemzeti öntudat kialakítása Arra a kérdésünkre pedig, hogy szerinte a szövetség tevékenysége közelebb viszi-e az igaz magyar történelmet a fiatalokhoz, a marosvásárhelyi kollégium történelemtanár-igazgatója a következőket nyilatkozta: „A programokban résztvevők természetesen közelebb kerülnek a nemzeti történelem megismeréséhez.Nagyon sok személy, aki mielőtt kapcsolatba került volna a szövetséggel, nem tudott a nemzeti ünnepek jelentőségéről, sőt olyan is volt, aki nem tudta mi az, hogy Felvidék, Délvidék vagy Kárpátalja. A Rákóczi Szövetség ilyen téren nagymértékben befolyásolta őket, és segített kialakítani bennük egy egészséges nemzeti öntudatot.” A szövetség népszerűsége egyre nagyobb Az Erdélyi Rákóczi Szövetségek Egyesületének elnöke Csorba István Árpád, aki a marosszentgyörgyi szervezet elnöke is, ügyvezető elnöke Benedek Zsolt, a tanácsadó testület tagjai pedig Kolozsvári Szilárd és Nagy F. Atilla. Az egyesület elnöke a szövetség népszerűségéről és a jövőbeni tervekről beszélt lapunknak. „A magyarországi Rákóczi Szövetség kezdeményezésére alakult meg tavaly az Erdélyi Egyesület, azért, hogy a helyi szervezetek könnyebben be tudjanak kapcsolódni a tevékenységekbe. A szövetség népszerűsége egyre nagyobb, ezt bizonyítja az is például, hogy az utóbbi időben a táborokban túljelentkezés van. A Kárpát-medencei Történelemtanár Tábor résztvevőinek egyharmad részét az erdélyiek tették ki. Véleményem szerint Erdély szinten a legaktívabb tevékenységet a marosvásárhelyiek, a szászrégeniek és a marosszentgyörgyiek fejtik ki. A szentgyörgyi szövetség csak két éve alakult meg, de tagjai már a tavaly második díjat nyertek a Cultura Nostra történelmi versenyen. Ami pedig a jövőbeni terveinket illeti, elmondhatom, hogy szeretnénk megvalósítani, hogy Erdély minden magyar középiskolájában jöjjön létre Rákóczi Szövetség. Tervünk olyan táborokat kiépíteni, mint a sátoraljaújhelyi, szeretnénk egy irodát nyitni, és segíteni a szórványban élőket, de tovább sorolhatnám céljainkat. Ugyanakkor pályázni fogunk, igyekszünk támogatásokat szerezni. A tavaly például a marosszentgyörgyi Rákóczi Szövetség egymillió forint értékben kapott magyar nyelvű könyveket, ezt a támogatást idén a szászrégeniek számára szeretnénk megszerezni" – mondta el lapunknak Csorba István Árpád. Nemes Gyula Központ. Erdély.ma 2014. május 27.Hegedűvel az erdélyi iskolákértNyolcállomásos erdélyi koncertkörútját Marosvásárhelyen kezdi június 1-jén Mága Zoltán. A magyarországi virtuóz hegedűművész az erdélyi magyar iskolákért koncertezik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács társszervezésében. A rendkívüli koncertkörút szervezésére a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány kérte fel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) – tudtuk meg az EMNT irodavezetőjétől, Kirsch Attilától. Mága Zoltán nem először járja be Erdélyt, múlt évben is hangversenyezett, de újból felmerült az igény, mivel sokan kérték, hogy jöjjön el megint. A művész nagyon szívesen fogadta a felkérést, ugyanis szereti Erdélyt, Székelyföldet, annyira, hogy a mostani körút érdekében lemondott egy amerikai fellépéssorozatot is. Mága Zoltán szegény családból emelkedett ki, épen ezért gyakran nyújt segítséget a rászorulóknak. Kórházakat, iskolákat, gyerekeket, felnőtteket támogat jelentős összegekkel, ezért is emlegetik a szeretet hegedűseként. Az újabb erdélyi koncertkörútja is jótékonysági céllal született. „Az erdélyi nyolcállomásos turné Marosvásárhelyen kezdődik. A rendezvénysorozat célja, hogy segítse az erdélyi magyar iskolákat, ezért belépőjegyet árusítunk, de azt majd a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány dönti el, hogy melyik erdélyi magyar iskolákat támogatják a befolyt összegből” – mondta Kirsch Attila. A Hegedűvel a világ körül című koncertkörút Budapesten kezdődött május 26-án, amelynek kapcsán Mága Zoltán így nyilatkozott: „Egész zenei pályafutásomat meghatározta az a küldetéstudat, hogy a világ minden táján képviseljem a magyar kulturális tradíciókat, és erősítsem a magyarságról kialakult pozitív képet. Idén jubiláltam, immár 30 éve népszerűsítem a magyar zenei kultúrát a világban (...)” Az erdélyi első állomást Marosvásárhelyen a Vártemplomban tartják június 1-jén 19 órától. A 30 lejes belépőt meg lehet vásárolni a Klastrom (Mihai Viteazul) utca 40. szám alatti Demokráciaközpontban hétfőtől csütörtökig 9 és 17 óra között, pénteken 9-14 óra között, illetve a koncert előtt is. A koncertkörút állomásai: Június 1., 19 óra: Marosvásárhely, Vártemplom Június 2., 19 óra: Székelyudvarhely, Szent Miklós Plébániatemplom Június 3., 19 óra: Csíkszereda, Unitárius templom Június 4., 19 óra: Gyergyószentmiklós, Művelődési központ Június 5., 19 óra: Kézdivásárhely, Vigadó Művelődési Ház Június 6., 19 óra: Barót, Városi Művelődési Ház Június 7., 19 óra: Brassó, Reménység Háza Június 8., 19 óra: Sepsiszentgyörgy, Belvárosi Református Templom Szász Cs. Emese. Székelyhon.ro 2014. május 31.Egy ez a tábor…"Kirepültek a tizenkettedikesek Maros megye közel 1300 magyar diákja vett búcsút ezekben a napokban a középiskolától. Marosvásárhelyen elsőként a Pedagógiai Líceum végzősei számára szólt a csengő, csütörtökön az Egyesülés középiskola, az Elektromaros, Gheorghe Sincai, Avram Iancu, Aurel Persu, Ion Vlasiu, Traian Vuia, Traian Savulescu szakközépiskolák, illetve a Gazdasági Szakközépiskola ballagási ünnepsége zajlott. Péntek délelőtt a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium közös kicsengetési ünnepségére és a művészetis végzősök búcsúztatására került sor. A Bolyai líceumból 8 osztály 226 diákja, a Református Kollégiumból 99 diák búcsúzott az alma matertől, a Művészeti Líceum 65 – közülük 37 magyar – diákot bocsátott útjára. A művészeti évfolyamelsői Chetrari Olga és Szathmári Edina lettek. Tegnap délelőtt a Gaudeamus dallamára vonult ki az iskolaudvarra a 457 éves Bolyai líceum legújabb nemzedéke – elsőként az évfolyamelső osztály, a természettudomány – intenzív angol szakos XII. A –, a bolyaisok után pedig a Református Kollégium ballagói. Bálint István igazgató köszöntőjében kiemelte, hogy az egyik legjobb évfolyamot indítják útra, melynek tanulmányi átlaga 8,82. – A világ összes kontinensén bolyais maradsz – üzente az igazgató a diákoknak, akik kilencedikben gyerekként, ezen a délelőttön pedig már- már felnőtté cseperedve élték meg a büszkeség és szorongás kettős érzését. A polgármesteri hivatal részéről Claudiu Maior üdvözölte elsőként a diákokat, az alpolgármester magyarul is szólt az egybegyűltekhez. Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója az ismert Edda-dallal búcsúzott diákjaitól: "Egy ez a tábor, és egy ez a szív/ Egyetlen érzés, és egy ami hív…" Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő a bolyais létbe beleszületett egykori diákként szólt a tanintézet szelleméről, amely Amerikától Ausztráliáig egyfajta minőséget jelent, nemcsak tudásban, de munkaképességben is. Borbély László parlamenti képviselő 1990 februárját, a Bolyai iskolától a sportcsarnokig érő embertömeg könyves, gyertyás tüntetését idézte fel. Peti András alpolgármester a legutóbbi városi tanácsülés azon határozatára hívta fel a figyelmet, amely szerint egy marosvásárhelyi utca dr. Kozma Béla nevét veheti fel, azét a bolyais tanárét, akinek közbenjárására az iskola és a tanintézet a nagy matematikus nevét viselheti, és akit a régi rendszer "hálából" egy másik iskolába helyezett, úgy, hogy csak szépkorában és csak versenyvizsgával kerülhetett vissza a Bolyai líceumba. – A Bolyai szellem "az önmagadhoz való hűség parancsa" – idézte az alpolgármester dr. Kozma Béla emlékiratban őrzött gondolatát. A továbbiakban Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes, Kovács Levente, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Nagy Botond, a Maros megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke, majd Kirsch Attila, a Református Kollégium – Bolyai Farkas Elméleti Líceum Öregdiákok Baráti Körének elnöke, illetve Jeszenszky Attila, a szülői bizottság elnöke osztotta meg az ünnepi pillanathoz illő gondolatait az egybegyűltekkel. A végzősök részéről Gál Anna és Szántó Júlia bolyais diákok, illetve Vass Márton, a Református Kollégium ballagója szólt a maradókhoz. A tizenegyedikesek üzenetét Pap Tímea adta át a távozóknak. Ezt követően Horváth Gabriella, a Bolyai líceum aligazgatónője irányításával kezdetét vette a kiváló tanulmányi eredményeket elért, különféle tantárgyversenyeken, kulturális és sporttevékenységeken jeleskedő diákok, illetve a bolyais és "refis"diákéletet lapszerkesztéssel, az iskolarádió műsoraival vagy más módon színesító tanulók díjazása. Ekkor került sor a különféle alapítványok, szervezetek és cégek által felajánlott – több esetben hagyományosnak számító – díjak átadására is. A kitüntetettek sorát a két évfolyamelső, Csegzi Gergely bolyais és Buksa Sándor Botond, a Református Kollégium diákja nyitotta meg. A jutalmak és elismerések kiosztása után a Ballag már a vén diák… dallamára léptek ki a főbejáraton az ünnepeltek, majd a Bolyaiak szobrát megkerülve visszatértek az iskolaudvarra, ahol a tizenegyedikeseket képviselő tanulók átvették a Bolyai líceum zászlaját és kulcsát, illetve a Református Kollégium zászlaját. Az ünnepség záró-mozzanataként Hajlák Attila és Gál József iskolalelkészek közös imára hívták az egybegyűlteket, majd megáldották a tarisznyás diáksereget. Az indulás hangulatát Nemes Nagy Ágnes megzenésített verse tette még emelkedettebbé: "…tanulni kell magyarul és világul/ tanulni kell mindazt, ami kitárul/ ami világít, ami jel:/ tanulni kell, szeretni kell." Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely) 2014. június 17.Hármas történelmi esemény a BolyaibanMúltból építkező jövő Tegnap délben a marosvásárhelyi Bolyai líceumban és a Református Kollégiumban a szervezők által történelminek nevezett esemény zajlott. Új portrékkal gazdagodott az ősi alma mater tanári szobájában őrzött arcképcsarnok, és megfordították azokat a táblákat, amelyeken 1909-ben az akkori elöljárók nevét örökítették meg, a tornacsarnok bejáratához pedig újabb márványtábla került, az iskola egykori sportoló diákjainak, később országos bajnokainak nevével. A rendezvényt a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Köre szervezte. A festményeket az iskola volt diákja, tanára, az Amerikai Egyesült Államokba költözött Márkos Ferenc készítette és ajándékozta a tanintézetnek. Ezentúl Nagy Endre és Nemes Károly korábbi igazgatók portréja is ott áll a tanári szobában. Míg Bolyai Farkas és Vályi Gyula matematikusok arcképei a múzeumot is gazdagítják, Márkos Ferenc elhozta Kőrösi Csoma Sándorról készített portréját is, amelyet a tudós nevét viselő és emlékét őrző kovásznai alapítványnak ajándékozott. Az átadási ünnepségen, amely az iskola dísztermében volt, Kirsch Attila a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének elnöke megköszönte munkatársainak, az iskola vezetőségének a segítségét és munkáját, s azt, hogy lehetővé tették ezt a rendezvényt. Az összefogás szép példázataként említette, hogy egyszerre három eseménynek is tanúi lehetnek a jelenlevők. Dr. Bálint István, a Bolyai líceum igazgatója szerint "a múlt költözött a jelenbe", ez erőt ad ahhoz, hogy folytassák azt a több évszázados oktatói munkát, amely hírnevet hozott az iskolának, és büszkén jelentette be azt is, hogy a romániai magyar nyelvű líceumi oktatásban az első lett a Bolyai. Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója hangsúlyozta: a történelmi múlt kötelez, és az öregdiákok évről évre a jelen diákjainak is példát mutatnak a hagyományőrzéssel. Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai konzulátusának főkonzulja, aki elmondta, mindig szívesen jön haza, hiszen bolyais diákként tér vissza az ősi falak közé. Kiemelte és értékelte a Kirsch Attila által vezetett baráti kör munkáját, de azt is elmondta, hogy legalább ilyen összefogás kellene azért is, hogy az iskola épületét megjavítsák. A konzul megállapította azt is, hogy hiányoznak a frissen végzettek, de még a középgenerációból is kevesen jönnek el a baráti kör tevékenységeire, ezért – öregdiákként is – tanácsolta, hogy a szervezet találja meg azt a hangot, amivel megszólíthatja az újabb nemzedék képviselőit is. Magos György öregdiák bemutatta a festmények készítőinek, adományozójának, a rendezvényen jelen levő Márkos Ferencnek, a sokak által Fricinek ismert tanár úrnak az életútját, aki igen sokat szenvedett származása miatt, s bár többször is felfele ívelt pályája mind szakmailag, mind a sport terén, a kommunista rendszer megpróbáltatásai miatt el kellett hagynia az országot, de sohasem felejtette el, honnan indult, és évek óta munkájával, tevékenységével segíti néhai iskoláját. A portrék hivatalos átadása előtt Nemes Károlyról Mátyás Zoltán, Vályi Gyuláról Weszely Tibor, Kőrösi Csoma Sándorról dr. Nagy Lajos beszélt, majd Bende Tamás csomakőrösi református lelkipásztor megáldotta a portrékat. Ezután Csáky Károly, a nemrég létrehozott Református Kollégium Egyesület elnöke azokról a táblákról beszélt, amelyek az iskola főbejáratánál állnak. Ezeket az építők 1909-ben helyezték ki, megörökítve az akkori elöljárók nevét. Nem véletlenül 1957-ben ezeket a táblákat megfordították, és eddig tulajdonképpen a hátlapját láthatták azok, akik erre a tiltott helyre léptek. Az egyesületet létrehozók már öt évvel ezelőtt eltervezték, hogy visszafordítják az alapítók nevét tartalmazó táblákat. Támogatóknak – többek között a magyar külügyminisztérium – köszönhetően korábbi fotók alapján sikerült rekonstruálni a szöveget. "Az igazságot nem lehet falnak fordítani!" – mondta büszkén az öregdiák. Bordi Teréz diák szavalatát követően Buksa Éva Mária tanárnő, az öregdiákok baráti körének alelnöke lírai hangvételű esszéjében reflektált a felújított iskolamúzeumról, majd mindenkinek név szerint megköszönte a közreműködését abban, hogy immár ne csak néhány napra (ahogy öt évvel ezelőtt történt), hanem hosszabb időszakra is nyitva legyenek az iskola múltjának emléket állító helyiségek. A rendezvényen részt vevők a díszteremből a tornacsarnok elé vonultak, ahol dr. Tőkés Béla és Magos György volt öregdiákok, a "sport- részleg" vezetői, ahogy Kirsch Attila mondta, leleplezték az új márványtáblát, ahova két új név került fel: Csiszér Miklós vízilabdázóé, ötszörös országos bajnoké és Petelei Attiláé, aki nemcsak sportolóként, hanem edzőként is mai napig kimagasló teljesítményt ér el diákjaival. Csiszér Miklósról dr. Tőkés Béla mondott laudációt, míg saját pályafutásának néhány kiemelkedő mozzanatáról maga Petelei Attila beszélt. Ezt követően pedig a jelenlevők megtekintették a múzeumot, ahol Buksa Éva Mária rövid ismertetőt tartott arról az összegyűjtött és kiállított anyagról, amely méltó emléket állít a nagynevű iskolának. Vajda György. Népújság (Marosvásárhely) 2014. augusztus 18.Ha Svájcnak jó, nekünk se lenne rosszHa Svájc, Ausztria vagy épp az Amerikai Egyesült Államok elégedett a föderális államszerkezettel, akkor valószínűleg Románia is nyerne az átalakítással – mondta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnökjelöltje csütörtöki sajtótájékoztatóján. Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt és Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei elnökei, valamint Kirsch Attila honosításért felelős irodavezető társaságában tartott sajtótájékoztatót Szilágyi Zsolt államelnökjelölt Marosvásárhelyen. A Néppárt jelöltje elmondta: a kampány alatt tapasztalható intenzív kommunikációs időszakot arra szeretnék felhasználni, hogy elmondhassák az autonómiáról és a föderalizmusról alkotott véleményüket. Utóbbiról Szilágyi úgy vélekedik, hogy ami a világ számos pontján – Svájctól az Amerikai Egyesült Államokig – már egy kipróbált és sikeresen működő államszerkezeti modell, az Romániában is éreztetné pozitív hatásait. Szilágyi Zsolt jelöltségét nem tekinti pártügynek, és kihangsúlyozta, hogy nem egy másik államelnökjelölt ellenében, hanem az erdélyi magyarság érdekében indul a választáson. Azáltal, hogy a Néppárt a pluralizmus szellemében megteremtette a választás lehetőségét, Szilágyi nagyobb esélyt lát arra, hogy a novemberi voksoláson a korábbiakhoz képest több magyar választópolgár járul az urnákhoz. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az induláshoz szükséges 200 ezer aláírást több ezer önkéntes gyűjti Erdély-szerte. Az első visszajelzések bizakodásra adnak okot, de továbbra is várják az önkéntesek jelentkezését, akik munkájukkal segítenének az aláírásgyűjtésben. Cseh Gábor minden idők legjobb államelnökjelöltjének nevezte Szilágyit, kihangsúlyozva, hogy a Néppárt jelöltjét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is támogatja. Az EMNT Maros megyei elnöke ugyanakkor elmondta: szeretettel várnak mindenkit az augusztus 20-án megszervezésre kerülő Szent István-napi ünnepségre. Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája Népújság (Marosvásárhely) 2014. augusztus 27.Marosvásárhelyiek Világtalálkozója – Vissza a gyökerekhez!Sokan értesültünk arról, hogy az augusztus 28 – szeptember 1-je között megrendezendő Vásárhelyi Forgatagon, a több síkon zajló kulturális események mellett, első alkalommal kerül sor a Marosvásárhelyiek Világtalálkozója. Hogy ez pontosan mit is fed, kinek szól, milyen programokra számíthatnak az idelátogatók, arról Kirsch Attilát, a találkozó felelős szervezőjét kérdeztük. -Mit is takar pontosan a Marosvásárhelyiek Világtalálkozója nevű rendezvény, milyen indíttatásból született a kezdeményezés? - A találkozó ötlete a szervezők fejéből azért pattant ki, mert az elszármazott marosvásárhelyiek figyelmét is a Vásárhelyi Forgatagra akarták terelni, erre pedig egy világtalálkozó alkalmas lehetőség. Mivel az Öregdiákok Baráti Körével több világtalálkozót is szerveztem, tapasztalatomra alapozva a szervezőcsapat engem kért fel az esemény lebonyolítására. - A rendezvényig még bő két hónap van. Milyen fázisban van a szervezés? - Tudni kell, hogy csupán május elejétől indítottuk el a szervezést, tehát négy hónap alatt kell tető alá hoznunk a rendezvényt, ami egy esemény előkészületeire igen szűkös időkeret. A találkozóval szemben támasztott elvárásainkat is annak tükrében állítjuk fel, hogy az idei az első alkalom, amely egy indulás, egy kezdet, alapot szolgáltat a hosszú távú terveinknek. De azt elmondhatom, hogy eddig és ezután is keményen dolgozunk, és magasra tesszük a lécet. A szervezés konkrét mozzanata például, hogy májusban több mint ezer személyre szabott és szóló, célirányos meghívót küldtünk ki azoknak a Vásárhelyen születetteknek, akik a világ különböző tájain élnek, ugyanakkor kisebb csoportoknak is, akik majd továbbítják a hírt az érdekelteknek. Csapattársaimmal egy több száz nevet tartalmazó címtárat nyálaztunk át, amely tartalmazza a városban született, de elköltözött személyek névsorát és elérhetőségét. - Kinek, kiknek szól a találkozó? - A külföldön élő vásárhelyiek mellett teljesen természetes, hogy az itt élő személyekhez is szól a rendezvény, épp ezért nem vagyunk híve semmiféle kategorizálásnak, mindenkit várunk, aki Marosvásárhelyhez kötődik, és velünk együtt szeretne ünnepelni, kortól, nemtől, foglalkozástól, iskolázottságtól függetlenül. Egyébként a teljes rendezvénybe belecsempésszük az interkulturalitást, így a világtalálkozóra akár román nemzetiségű, magyarul beszélő személyeket is szívesen látunk, mert Marosvásárhely az a város, ahol az együtt élő nemzetiségek beszélik egymás nyelvét, és a románok is büszkék lehetnek arra, hogy létezik egy ilyen fajta magyar rendezvény. - Milyen programokon vehetnek részt az idelátogatók? - Elsősorban teret szeretnénk biztosítani egy nagyszabású rendezvénynek, amely a Kultúrpalotához kapcsolódik: Emlékező marosvásárhelyiek! lenne a címe a régi Vásárhelyre való visszatekintő eseménynek, hisz a hazajáró személyek, külföldön élő vásárhelyiek szeretnek nosztalgiázni. A második témakör a város jelene és jövője köré csoportosul, emellett pedig művészeti vonatkozású programok is lesznek: a városhoz köthető színészek, művészek, énekesek kulturális műsorral színesítik majd a rendezvényt. Ez utóbbi esemény rendezője Kovács Levente, aki teljesen szabad kezet kapott mindazon művészek kiválasztásában, akit érdemesnek tart bevonni a világtalálkozó menetrendjébe. Nyilván a programok szintjén is a jövő évi világtalálkozónak szolgáltat alapot az idei, a fejlődést tűztük ki célunkul. - Fiataloknak milyen programok szólnak? - A szervezőcsapat fiataljai kiemelték, hogy föltétlenül szükséges olyan rendezvényekben és programokban gondolkodni, amelyek célirányosan szólítják meg az ifjúságot. A közeljövőben ez végleges formát fog ölteni, kiforr, és a következő gyűlés alkalmával pontosítjuk az ötleteket. Egyébként ízelítőként elárulhatom, hogy olyan programszámunk is lesz, amely során a fiatalok bemutatják, hogy miért érné meg a külföldön élő fiataloknak hazajönni, és miért jó ma nekik Marosvásárhelyen élni. Nagyon jó lehetőséget látok ebben, mert hiánypótló és aktuális. - Milyen helyszíneken, illetve pontosan a forgatag melyik napján fog zajlani az esemény? - Szem előtt kell tartanunk, hogy egy több helyszínen, témakörben párhuzamosan futó nagy forgatagos programhoz kell idomítanunk az eseményt, így elképzelés szerint a célirányos program a szombati (augusztus 31-i) napra fog összpontosulni, nyilván optimális időpontokban, hogy elkerüljük az átfedéseket, és hogy mindenki részt tudjon venni. Helyszínként a Kultúrpalota a legalkalmasabb, mert ez minden vásárhelyinek emblematikus emlékképe, de a Bolyai líceum udvarában is lehetőség lesz a találkozásra, amely intézmény ugyancsak büszkeséggel tölti el az itt születetteket. - Milyen visszajelzések érkeztek ezidáig? - A résztvevők számát egyelőre lehetetlen megsaccolni, de a visszajelzések kizárólag pozitívak. Az első dolog a magvetés, ismertetni kell a rendezvényt, utána meg mérlegelniük kell az érdeklődőknek, hogy ide tudnak-e látogatni vagy sem. Ausztráliából, Magyarországról is kaptunk visszajelzést, és mindenkinek az a véleménye, hogy jó ötlet, és ha idénre nem is, jövőre biztosan hazajön. Már a szervezés második fázisában vagyunk, a forgatagnak is megszületett a honlapja, ahol lehetőségünk lesz arra, hogy a jelzések szintjén próbáljuk felmérni a résztvevők számát. - Aki ellátogat a rendezvényre, valószínűleg büszke a városára, gyökereire. Ön szerint miért jó vásárhelyinek lenni? - Mindenkinek a saját belső lelki világában fogalmazódik meg ez, de én azt hiszem, hogy a gyökerekhez való ragaszkodás, a lokálpatriotizmus, a közösségért való tenni akarás, a múlt tisztelete mindenkinek szívéhez közel álló ügy. Bennem ez munkálkodik, én vérbeli vásárhelyinek tartom magam, ami leginkább egy életérzés, amit nem is lehet konkrét szavakkal megfogalmazni, kimondani. forgatag.ro / kozpont.ro, Erdély.ma 2014. augusztus 31.Hazahívta őket szülővárosuk: vásárhelyiek világtalálkozójaVásárhely, szeretett Vásárhely, soha nem felejtünk el – ezzel az Autostop MS és Keresztes Ildikó által játszott dallal kezdődött meg a második Marosvásárhelyi Világtalálkozó gálaműsora szombat délután. S ennek a gondolatnak a jegyében zajlott az egész világtalálkozó is: hogy vásárhelyinek lenni különös érzés, amely még a távolba szakadt honfitársak életét is meghatározza. A másodjára megszervezett világtalálkozó ismét hazahívott számtalan távolba szakadt marosvásárhelyit, legmesszebbről Amerikából érkeztek haza találkozni, de Izraelből, az Egyesült Arab Emirátusokból, valamint Európa számos országából jöttek haza a szülőváros hívására. Legtöbben természetesen az anyaországból. A hazaérkezők s a találkozni vágyó marosvásárhelyiek meg is töltötték a patinás Kultúrpalotát a találkozó szombat délutáni gálaműsorán. A világtalálkozó ötletgazdája és főszervezője, Kirsch Attila elmondta, a találkozó sokak egykori iskolájának udvarán, a Bolyai Farkas Gimnáziumban kezdődött, ahol interaktív beszélgetések zajlottak. Többek közt ott hangzott el az is, hogy mindannyian kicsit a múltban élünk, de a találkozásokban erő volt, erő van. A gálaműsoron Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa nevében Csige Sándor vezető konzul beszélt, megfogalmazta, mi mindennel ajándékozta meg Marosvásárhely az itt élőket. „Csak a vásárhelyiek tudják, mit jelent a Somi, vagy az, hogy a lapokhoz jártak fürödni, de csak ők tudják azt is, hogy melyik utca a bulevárd a vártemplom mellett. Ezek a kifejezések azonban nem csak szavak, hanem történetek, s aki valaha itt élt, tudja, mit jelent családhoz tartozni” – fogalmazta meg a vezető konzul. A szombat délutáni gálaműsor a találkozás mellett a szórakozást is kívánta nyújtani a vásárhelyieknek. A műsorvezetést Nagy István és Fodor Piroska színművészek vállalták, akik poénkodva, időnként élcelődve vezették az egymást követő vásárhelyibbnél vásárhelyibb műsorszámokat. A Sebestyén Aba rendezte előadásban helyet kapott a néptánc, a klasszikus zene, muzsikált fuvós négyes, volt vers tánccal, de elhangzottak közkedvelt sanzonok, kuplék is, valamint az előadás részeként Sebestyén Spielmann Mihály a vásárhelyiségről beszélt, ugyanis – a műsorvezetők szerint – ha Marosvásárhelynek lenne kabalája, s az élő ember lehetne, Sebestyén Spielmann Mihály lenne az. Szász Cs. Emese, Székelyhon.ro 2014. szeptember 1.Marosvásárhelyiek II. világtalálkozójaA Bolyai szellemiségében A Forgatag idején szervezik meg a marosvásárhelyiek világtalálkozóját, amelynek célja az, hogy az ünnep idejére „hazacsalják” azokat, akik az évek, évtizedek során elköltöztek a városból, de a szívük valamiért hazahúz. Erre a „valamiértre” keresik a választ a szervezők, s adtak hangot ennek az idén is. Ahogy lenni szokott, az idei rendezvény is inkább a Bolyai líceum köré összpontosult. Ennek két oka van: a világtalálkozó főszervezője, az öregdiákok egyesületének elnöke, Kirsch Attila többször elmondta, hogy az ősi alma mater több marosvásárhelyi életében meghatározó volt, ezért is számítanak elsősorban azokra, akiket az iskola kötött a szülőföldhöz, majd különböző okok miatt máshol keresték a boldogulást. Ezért volt az, hogy az idei világtalálkozó első rendezvénye egy olyan könyv bemutatója volt, amely a Bolyai egyik jeles tanárának, sportemberének, Fülöp Györgynek állít emléket. S hol máshol tarthatták meg az ismertetőt, mint az iskola dísztermében, ahova Gyuri bácsi volt barátai, diákjai, tanárkollégái, sporttársai, barátai gyűltek össze szép számban. A színpadon Kirsch Attila felvezetője után a kötet szerzője, ifj. Fülöp György és testvére, Miklós foglaltak helyet a családi barát, dr. Kelemen Atilla mellett, aki a néhai tanárról, sportemberről közvetlen hangnemben, baráti szeretettel és tisztelettel beszélt. – Fülöp György Marosvásárhely emblematikus személyisége volt, aki sokunk életpályáját határozta meg nemcsak a sportban, hanem más területen is – mondta Kelemen Atilla, majd kifejtette: a könyvbe foglalt vélemények szerint – ahol szinte mindenkit megszólaltattak, aki az élet több terén is kapcsolatban volt Fülöp Györggyel – Gyuri bácsinak különleges kisugárzása volt, elegáns megjelenésű, igényesen szigorú, nagy műveltségű embernek ismerték, aki kivételesen egyszerre három sportágban (vízilabda, jégkorong, kosárlabda) ért el kiváló eredményeket. A sport polihisztora volt – mondta Kelemen Atilla –, aki, ha bármilyen más sportágba kezdett volna, a fizikai adottságainak és az intelligenciájának köszönhetően ugyanolyan jó eredményeket ért volna el. A mai nemzedéknek nincsenek ilyen példaképei. Ezért is szerencsés ez a kötet, mert olyan emberről szól, aki nemzedékeket indított el útjukra. Fülöp György 28 évig volt a Bolyai igazgatója. Ez idő nagyon odafigyelt a színvonal emelésére. De nemcsak ezért volt ismert, elismert igazgatója az iskolának. Igazi pedagógus volt, aki tudott szigorú is lenni, de a diákok nyelvén is beszélni. Nyugdíjazása után is a közösség aktív embere maradt: a vártemplomi egyházközség presbitere volt, az öregdiákok egyesületében tevékenykedett. Életpályája miatt igazán méltó helye van a nagy marosvásárhelyiek képzeletbeli panteonjában. Ifj. Fülöp György, a könyv szerzője, szerkesztője elmondta: amikor az öregdiákok egyesülete kezdeményezésére Márkus Ferenc az iskolának ajándékozta volt igazgatójának, az ő édesapjának portréját, született meg az az ötlet, hogy könyvet írjon. A dokumentumok összegyűjtése mellett olyanokkal beszélgetett el, akik ismerték édesapját, és az élményeikkel, emlékeikkel egészült ki a kötet anyaga. A szerző megköszönte a támogatóknak a segítséget, az öregdiákok egyesületének, a világtalálkozó szervezőinek, hogy lehetőséget biztosítottak a könyvbemutatóra, valamint Kelemen Atillának, hogy személyes élményeivel fűszerezte az ismertetőt. Marosvásárhely legnagyobb sportembereinek emlékére szintén könyvet szeretnének kiadni – mondta, azzal a reménnyel, hogy ezt is az egyik világtalálkozón mutatják majd be. A könyvbemutatót követően az udvarban a marosvásárhelyiségről tartottak beszélgetést, majd aki akarta, Bolyai-emléktúrára nevezhetett be, amelyen idegenvezetéssel felkereshették a két nagy matematikushoz kötődő helyszíneket. A világtalálkozó délután a Kultúrpalotában megtartott gálaműsorral folytatódott, ahol, akárcsak a tavaly, virággal, emléklappal fogadták a belépőket. A jelnyelvi tolmácsot is biztosító gálaműsor házigazdái Nagy István és Fodor Piroska színészházaspár voltak. Bevezetőjük után Kirsch Attila a szervezők nevében elmondta, hogy közösségépítő szándékkal döntöttek úgy, hogy a Forgatag idején legyen világtalálkozó is. A marosvásárhelyiekben van erő, akarat és hit, ami sugárzik, mondta, és ezt kellene olyan teremtő gondolattá formálni, amivel mindenki a maga területén, lehetősége szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy az itteni közösségnek jobb élete legyen. És ez nemcsak pénzben mérhető munkától függ. Az ünnep alkalom arra, hogy találkozzunk, beszélgessünk és arról is tárgyaljuk, ki mit tett mindezekért. Csige Sándor vezető konzul tolmácsolta Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja üzenetét, majd kifejtette, Marosvásárhely meghatározó pontja az egyetemes magyar kultúrának. A városbeliek sajátos szótárt alakítottak ki maguknak, ami a közös szálakon, tapasztalatokon alapszik, s amivel csak az azonosulhat, aki magáénak tudja a várost. A magyar kormány szorgalmazza azt az összefogást, amivel Bernády György szellemiségében tovább építik a várost a megmaradás jegyében – fogalmazhatnánk meg a konzul üzenetét, aki kifejezte abbéli reményét is, hogy jövőben már a csíkszeredai konzulátus marosvásárhelyi irodájának munkatársai is jelen lehetnek a rendezvényen. Az ünnepi műsorban szót kapott Sebestyén Spielmann Mihály történész, író, aki sajátos stílusában, humorral fűszerezve beszédét a marosvásárhelyiségről beszélt, arról, hogy miként változott a város az idők során, illetve milyen kulturális öröksége van ennek a városnak, amelyre büszkék lehetünk. Végül kijelentette: „a marosvásárhelyiség olyan, mint a szerelem, nem beszélni kell róla, hanem csinálni.” A gálaműsor programját Sebestyén Aba színművész állította össze, arra törekedve, hogy sokszínűségében tükrözze a város kulturális sokféleségét. Fellépett a Napsugár néptáncegyüttes, Kilyén Ilka, Ritziu-Ilka-Krisztina, Mészáros Zoltán, a Tiberius vonóshármas, Szabadi Nóra, Sebestyén Aba, a Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény fúvószenekara, az Öves együttes, Kásler Magda és mások. Vasárnap délelőtt a marosvásárhelyi Vártemplomban ökumenikus imát tartottak Marosvásárhelyért, és a különböző vallásfelekezetek templomaiban is szó volt a világtalálkozóról. Grossman Péter, Németországban élő zongoraművész a kisteremben tartott előadást. Vajda György, Népújság (Marosvásárhely) 2014. szeptember 12.Magyar diplomaták MarosvásárhelyenIskolaügyekről tárgyaltak a helyi elöljárókkal Több megbeszélést folytatott tegnap Marosvásárhelyen Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete és dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. A sajtó kizárásával folytatott tárgyalásokat követően a két diplomata röviden nyilatkozott az újságíróknak. A Maros megyei prefektúrán kezdte tegnap reggel a megbeszéléseket Zákonyi Botond nagykövet és dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul, akik Vasile Oprea főispánnal és Nagy Zsigmond alispánnal találkoztak, ezt követően fogadta őket Ciprian Dobre megyei tanácselnök. Hosszabbra nyúlt a tárgyalás Dorin Floreával, Marosvásárhely polgármesterével és Peti András alpolgármesterrel, ezt követően nyilatkozott a sajtó képviselőinek Dorin Florea városvezető és Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. "Szándékunk az volt, hogy megmutassuk a reális helyzetet Marosvásárhelyen, a harmónia városában" – jelentette ki a polgármester. A magyar diplomata elmondta, iskolakezdés előtt természetesen az iskolaügyekről tárgyaltak, arról, amit fontosnak tartanak a felsőoktatásban, a középiskolákat tekintve, de a gazdasági fejlesztésről, közös lehetőségekről, infrastrukturális beruházásokról is szó esett. "A városnak, megyének nagy tervei vannak, ezekről is beszéltünk, illetve a mindennapi életnek azokról az ügyeiről, amelyek magyar szempontból kiemelten fontosak számunkra, mint például az anyanyelvhasználatról. Ezek a megbeszélések lehetőséget teremtettek arra, hogy elmondjuk, mik azok a szempontok és azok az értékek, amelyeket a magyar diplomácia fontosnak tart az itteni magyar partnereinkkel együtt. Folytatni fogjuk ezeket a megbeszéléseket, mint ahogy eddig is tettük" – hangsúlyozta Zákonyi Botond. A Népújság kérdésére kijelentette, "a magyar nyelven történő orvosképzés a MOGYE-n teljesen legitim kérés, követelés, bár a megvalósításáról nyilvánvalóan eltérőek az elképzelések, és a különböző politikai szempontok sem olyan egyértelműek". "Értjük, hogy mi a probléma Bukarestből nézve, látjuk, hogy mi a problémának a megítélése helyi szinten, és hogy mi a különbség a magyar és a román megközelítésben. Nekünk is határozott elképzelésünk van arról, hogy egy magyar karnak kell működnie Marosvásárhelyen. Azon vagyunk, hogy megkönnyítsük a párbeszédet a felek között, és erre látok lehetőséget, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy egy egyetem ne feszültséggóc legyen, hanem az oktatásnak a helyszíne. Hogy a MOGYE-ügyben mikor lesz áttörés vagy egy olyan megállapodás, amely mindkét fél számára elfogadható, nem tudom megmondani" – közölte a magyar nagykövet. Ami a középiskolai oktatást illeti, a megbeszélésen az Unirea líceum helyzete is felvetődött. Zákonyi Botond szerint a katolikus főgimnázium létrehozása esetében "a törvényt tiszteletben kell tartani", és úgy vélte, lesz előrelépés ez ügyben. A konzuli iroda létrehozására vonatkozó kérdésünkre a nagykövet elmondta, a helyi döntéshozók támogatnák a konzuli iroda megnyitását, "ami lehetőséget teremt arra, hogy Marosvásárhely közelebb kerüljön a magyar tőkebeáramláshoz, turizmushoz, hiszen a konzuli iroda nemcsak konzuli érdekvédelemről szól, sokkal összetettebb a tevékenysége". Hozzátette, Nagyváradnak és Marosvásárhelynek is pozitívumot jelentene a konzuli iroda létesítése, hiszen egy információs pont lehetne, "de a román félnek kell elfogadnia ezt a magyar szándékot". Dorin Florea polgármester ezzel kapcsolatosan a Népújságnak úgy nyilatkozott, hogy teljesen nyitott e kérdésben, nem látja akadályát a magyar konzuli iroda megnyitásának Marosvásárhelyen. A városházáról a Demokráciaközpontba látogatott Zákonyi Botond nagykövet és Zsigmond Barna Pál főkonzul, ahol fogadta őket a központ vezetője, Kirsch Attila, az EMNT megyei elnöke, Cseh Gábor és az EMNP megyei elnöke, Portik Vilmos. "A Demokráciaközpont helyzetéről, állampolgársági ügyekről, az érdeklődésről tájékozódtunk, mindarról, amit általában úgy szoktunk hívni, hogy a magyar ügyek" – közölte a nagykövet. A diplomaták ezt követően a CEMO képviselőivel találkoztak, mivel, mint Zákonyi Botond hangsúlyozta, "a magyar diplomáciának fontosak a magyar érdekvédelemmel, a magyar kultúra lehetőségeinek kibontakoztatásával, a magyar oktatás fejlesztésével foglalkozó nemkormányzati szervezetek, a CEMO is ilyen szervezet". Antalfi Imola, Népújság (Marosvásárhely) 2014. november 10.Ünnepelt a marosvásárhelyi Református KollégiumA vallási oktatás újraindításának 20. évfordulójára emlékeztek kétnapos rendezvénysorozat keretében. Szombaton a Nemzeti Színházban ünnepi műsort szerveztek, ahol beszédek hangzottak el, visszatekintettek az ősi iskola múltjára, felelevenítették az újrakezdés nehézségeit, mindezt a gyermekek, növendékek eladásaival fűszerezve. Vasárnap a Vártemplomban tartottak ünnepi istentiszteletet. MI vagyunk a kollégium, építjük, formáljuk az iskolát Az ünnepséget Kovács Szabolcs egykori iskolalelkész áhítata kezdte, majd sorra következtek a díszbeszédek, amelyek közé a Református Kollégium jövőjét szavatoló kis óvodások, valamint az elkészít és első osztályos kisgyerekek műsorát ékelték, ezzel színessé és hangulatossá tették az estét. – 457 éve indult el útjára Marosvásárhelyen a református felekezeti oktatás. Mégis a 20 éves refit ünnepeljük. Az iskola 391 éven keresztül volt a marosvásárhelyi magyar oktatás fellegvára. Annyi éven át állt a magyarság szolgálatában, és nevelt, oktatott. Tette ezt hittel, szeretettel, odaadással. Nemcsak neveket, hanem személyiségeket adott Marosvásárhelynek és a nagyvilágnak. Tette a dolgát mindenki: tanár és diák egyaránt. Tette a dolgát a két Bolyai, Bernády György, Köteles Sámuel, Molter Károly, Gecse Dániel, Vályi Gyula, Aranka György, Koós Ferenc, Borsos Tamás, Török János és még sokan mások. Értékeket kaptak és ugyanazt adták tovább a jövő nemzedékének. A közel négy évszázadon keresztül kivívta a tiszteletet és az elismerést. 1948-ben ezt a dics múltat az akkori rendszer egy tollvonással megszüntette, porba tiporta. Nehéz időket élt át a Református Kollégium, de előretekintett, s a múltban kivívott tiszteletet továbbadta az új iskolának. Ez lett később a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, amely méltón vállalta fel a jogutód szerepét az egykori kollégium épületében. Színvonalas oktatás, eredmények. Ez az iskola is tiszteletet vívott ki magának Marosvásárhelyen és nem csak. De ez az iskola már nem a kollégium volt… A kommunista rendszer is, mint bármelyik rendszer az idők folyamán, megbukott. Új szelek kezdtek fújdogálni az egykori Református Kollégium épületében. A régi iskola újraindításáról kezdtek suttogni, de csak nagyon halkan. Hiszen nagyon sokan voltak azok, akik hallani sem akartak erről. Még most is sokan vannak... 46 évi szünet után, egy lelkes csapatnak köszönhetően újraindult az oktatás. És most MI vagyunk a kollégium, mi építjük, formáljuk a régi iskolát. Tiszta lelkiismerettel és örömmel jelenthetem ki, hogy jól csináljuk. Diákok, szülők és tanárok egyaránt. A Református Kollégium ismét elismert iskola, az eredményeink vizsgákon és versenyeken magukról beszélnek. Az új kollégiumnak van azonosságtudata, van jelleme és szellemisége – mondta ünnepi beszédében Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik az iskola ügye mellé álltak, a szülőknek, akik bíztak az iskolában és gyermekeiket ebbe az iskolába íratták. Kész a leltár Székely Emese volt igazgatót, aki több mint egy éve köszönt le, hosszan megtapsolták. Elmondta, hogy a 12 évet – süti megfogalmazásban – a felelősségviselés jellemezte. Ahogy lehetett! Sokszor fogalmazódott meg benne, hogy két úr szolgája. Az egyház és az állam között kellett úgy lavírozni, hogy megmaradjanak, megerősödjenek, gyarapodjanak, és közben a köz megelégedésére tegyék a legfontosabb dolgukat: az oktatást és a nevelést. – Az egyházkerülettel, a tanfelügyelőséggel és a tanügyminisztériummal való állandó egyeztetés, a szakok akkreditálása körüli bonyodalmak, a minőség biztosítása, pályázatok, ösztöndíjak, a szülőkkel való kapcsolattartás, a tanárok kiválasztása és alkalmazása, a városi tanáccsal való – többnyire kérések formájában történ – kommunikáció, az esti tagozat létrehozása, fegyelmi kérdések, elbocsátások, külföldi iskolákkal létrejött közös projektek, jelentések, csendes napok, versenyek, a holland támogatókkal való tervezgetés az iskola bővítéséről mind- mind olyan dolgok, amik miatt egy állandó készenléti működésre kellett beállítanom az életem. Nem mondom, hogy nehéz volt, és azt se mondom, hogy könnyű volt. Nem volt unalmas. Csodálatos embereket ismertem meg, csodálatos emberekkel dolgozhattam együtt. Sokan közülük már nem lehetnek közöttünk. Főtiszteletű Csiha Kálmán egykori püspök, Tőkés Elek tanügyi tanácsos, nagytiszteletű Sárpataki János esperes, László Zoltán lelkész igazgató, Csíki Ágnes zenetanár, Gáspár Mónika tanárnő… Emlékük legyen áldott! – mondta Székely Emese, majd köszöntötte az iskolát, amely már meg tudja határozni önmagát és helyét a vidék oktatási intézményei körében. – Van kivívott helye és van elismertsége, amelyikben úgy próbáltunk hatni diákjaink éntudatára, hogy ne kiszolgáltatottjai, hanem alakítói legyenek a jövőnek. Itt a köszönet ideje is. Köszönöm a Jóistennek, hogy adta nekem ezt a munkát, köszönöm azoknak, akik annak idején bíztak bennem és kiválasztottak erre a feladatra, köszönöm azoknak, akik szerettek és köszönöm azoknak, akik nem fogadtak el. Így lettem gazdagabb. Én iskolám, köszönöm most neked! Kész a leltár! – fejezte be beszédét Székely Emese volt igazgató. A beszédek során Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke, Illés Ildikó főtanfelügyel-helyettes, Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szólalt fel. Fellépett a Quintet együttes, az After 5, az István, a király rockoperából csendültek fel részletek, volt zongora- és szaxofonjáték, szavalatok hangzottak el Nagy Hajnalka Zsuzsanna és Vas Márton eladásában. A rendezvényen részt vettek az Erdélyi Református Kollégium küldöttségei, a mezőcsáti küldöttség. Tegnap a Vártemplomban Szegedi László generális direktor hirdetett igét, majd szavalatok hangzottak el, a kollégium kórusa énekelt. Az ünnepi alkalomra egy emlékkönyvet adtak ki, amelyben igazgatók, tanárok, öreg- és jelenlegi diákok beszámolói, vallomásai láttak napvilágot. Mezey Sarolta Népújság (Marosvásárhely) 2014. november 12.Hegedűs Sándor ébresztéseSzombat délután, ezen a művelődési és tudományos programoktól, megemlékezésektől zsúfolt délutánon a Deus Providebit házban túl kevesen voltunk egy ugyancsak színvonalas könyvbemutatóhoz. A szervezők (Kirsch Attila-Cseh Gábor) Szász Zoltán és Tkéczki László ismert történészeket hívták meg, hogy bemutassák a Katona Tamás és Szász Zoltán által összeállított vaskos és alapos pályakép- és dokumentumkötetet. Főszereplője Hegedűs Sándor (l847–1906), a kolozsvári születésű országgyűlési képviselő, egykor (1899–1902) közlekedési és iparügyi miniszter, "az ezerkezű politikus", ahogyan Mikszáth Kálmán nevezte tehetséges, kedves kartársát, a tevékeny és sok mindenhez ért, az iparosodó ország sorsát szívén visel politikust. Hegedűs nem tartozik a nagyon ismert, ma úton- útfélen idézett és megidézett történelmi személyiségek közé. Alakját befedte a feledés és a diktált felejtés. A maga korában azonban fontos ember volt, hiszen évtizedeken keresztül mutatta be a Sándor utcai parlamentben Magyarország költségvetését. Azon kevés magyar vezet politikusok közé tartozik, akik értettek a pénzügyekhez, átláttak a liberális kapitalizmus szövevényén, amelynek maguk is hívei voltak. A Széll Kálmánok és Baross Gáborok sorához, korához tartozott. Aktív újságíróként szerzett nevet, (szak)tekintélyt magának, s innen lépett át a politikai pályára, amely számára nem volt se síkos, se kényelmetlen, természetesen viselkedett minden pontján, hiszen született problémamegoldó, megoldást keres alkat volt. Ez jól kivehet abból a kötetből, melynek címe Hegedűs Sándor, az ezerkezű politikus, s amelynek hat tanulmányából (Kolozsvári József, Újvári Gábor, Nyikos László, Kárbin Ákos, Tkéczki László, Milisits Máté) az életút és a tevékenységi körök, az egyházpolitikus (református főgondnok), a gazdaságirányító, a közlekedést korszerűsít, a hídépítő (Erzsébet és Margit híd), a nagy koncepciójú realista miniszter, a honatya portréja bontakozik ki. A kötethez bő cikkgyűjtemény (Hegedűs több mint 5000 újságcikket, tanulmányt, jegyzetet, vitairatot írt, több könyv szerzője), dokumentumsorozat és fényképalbum csatlakozik. Ez annál is fontosabb, mert a Magyar Országos Levéltár 1956-os veszteségei között van a minisztérium irattárának egy része is. És itt jön a véletlen, a hihetetlen szerencse. 2011-ben egy budai társasház felújítása során egy lezárt pincerész felnyitására is sort kellett keríteni. Az egy idősebb, 70 fölötti hölgy tulajdonát képezte. Ebben a pincében találtak rá hét nagy utazóládára, melyekben Hegedűs Sándor irat- és képhagyatéka állott elrendezve. Az idős hölgy a dédunokája volt Hegedűsnek, ám az iratokat még a politikus lánya, Hegedűs Loránt (nem rokona a ma él debreceni püspöknek!) pénzügyminiszter húga rendezte el, rakosgatta időrendbe és ragasztotta füzetekbe a Hon állandó munkatársa, az akadémikus, számos gazdasági és tudományos társaság elnökének cikkeit és a róla szóló dokumentumokat. A ládákat az ötvenes évek elején szállította át a család a Hunyadi téri házból, ahol a család élt, Budára, és ötven évig zavartalanul hevertek az ismeretlenségben. A dokumentumokba először belekukkantó Kovács László mérnök felismerte a lelet értékét, és eljuttatta Katona Tamás ismert had- és Budapest-történészhez, akit csak a halál akadályozott meg abban, hogy befejezze a kötet szerkesztését. Így az Szász Zoltánra, a dualizmus kori történetünk ismert szakemberére, a történetíróra maradt, aki elszavazta is egyúttal. A kötetet az Argumentum könyvkiadó (az MTA egyik utódkiadója) jelentette meg, a kiadó vezetője, Láng József is elkísérte kötetismertet társait, és a könyv születéséről és jelentségéről beszélt. Hegedűs ébresztése abba a történészi munkasorba illeszthet be, amely az utóbbi negyedszázadban kezdődött el, s amelyben a magyar politikatörténet és gazdasági história vezéregyéniségeit, a 19. század forradalom és szabadságharc utáni korszakát igyekszik át- és megvilágítani, felszedve a korábbi történetírás "társadalomtörténeti" fedőlapjait, amely csak az osztályharc szempontjából mérlegelte a magyar polgárság, a soknemzetiségű ország történetének egyik legsikeresebb korszakát, és igyekezett azt elfedni, hogy annál hamisabb ragyogásával vakítson a Rákosi–Kádár-korszak. Sebestyén Mihály Népújság (Marosvásárhely) 2015. június 16.Még több fiatalt szeretnének megszólítaniFebruár óta dolgoznak a Marosvásárhelyiek 3. Világtalálkozójának programtervezetén, június 15-étől pedig elkezdték szétküldeni a meghívókat. A Marosvásárhelyért Egyesület augusztus 29–30-án, a Vásárhelyi Forgatag részeként szervezi meg az idén a Marosvásárhelyiek 3. Világtalálkozóját, amelyre valamennyi elszármazottat hazavárnak. A részletes program még nem állt össze – mondta a szervezők részéről Kirsch Attila. „Elemeztük az első két világtalálkozót, és annak alapján szeretnénk érdekességek, újdonságokat is kitalálni és bevezetni” – fogalmazott Kirsch. Az idén a fiatalokat szeretnék még erősebben megszólítani, ugyanis az előző években azt tapasztalták, hogy az idősebb generáció képviselteti magát inkább. Ahhoz, hogy több fiatal legyen jelen a nézőtéren, „fiatalosabb” műsorokat kell szervezni, fiatal előadókat kell hívni – mondta a szervező. A Marosvásárhelyiek 3. Világtalálkozója idén is három modulból tevődik össze: augusztus 29-én, szombaton délelőtt lesz egy találkozó, amelynek akár több helyszíne is lehetne, a Bolyai Farkas Gimnázium udvarán kívül a Művészeti Gimnázium és a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium udvara is szóba került. Ugyanaznap délután szervezik meg a gálaműsort a Kultúrpalota nagytermében, ahol Marosvásárhelyről elszármazott előadók jelenlétére is számítanak. Másnap, augusztus 30-án, vasárnap délelőtt közös imát tartanak Marosvásárhelyért. Ezen szeretne valamit változtatni a szervező csapat, hiszen ez iránt az esemény iránt volt a legkisebb az érdeklődés. Tavalyelőtt és tavaly Ausztráliából érkeztek a legtávolabbi Marosvásárhelyről elszármazottak, de Amerikából, Kanadából, Abu Dhabiból is jöttek. A résztvevőket arra kérik, hogy regisztráljanak, címüket, telefonszámukat adják meg, hogy a következő eseményekre is meghívhassák őket. Az első meghívókat mintegy ezer e-mail címre küldték ki, a továbbiakban a postacímekre küldik, valamint a telefonos meghívások sem maradnak el. Antal Erika Székelyhon.ro 2015. augusztus 31.Amikor Marosvásárhely volt a világHazatérők nagy ünnepe Harmadszorra hozta haza a Forgatag a világ különböző tájain élő marosvásárhelyieket. Az augusztus 29-ére, szombatraidőzített együttlét első délelőtti helyszíne a Bolyai líceum udvarán nyílt Nosztalgia kávéház volt, délután pedig a Kultúrpalotában bemutatott gálaműsor nagyérdeműjeként tölthettek el emlékezetes órákat a Bernády városát otthonuknak érzők. Tíz órakor már több mint százan haladtak át a líceum udvarán felállított, korhűen díszített kapun, amely, akárcsak a vendégeket fogadó önkéntesek öltözete, a közelgő időutazáshoz teremtett hangulatot, feledtetve az első kellemetlen benyomást, amelyet a tanintézet bejáratától nem messze dübörgő munkagépek okoztak. Amint azt a délutáni gálán Kirsch Attila főszervező, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke meg is jegyezte, az útjavítást kimondottan a kávéházi program idejére tervezhette be a polgármesteri hivatal, a gépek munkája ugyanis pontosan addig tartott, ameddig a műsor. A délelőtti hőségben pillanatokon belül "elkeltek" a kávéház napernyővel védett asztalai, de mivel nem minden asztalhoz jutott ernyő, a világtalálkozó több résztvevője tarthatott attól, hogy nehezen bírja ki az előtte álló két órát. A szervezők természetesen igyekeztek ezt megoldani, és árnyékosabb helyekre kísérték a vendégeket, a gond csak az volt, hogy a színpadtól távolabb – bizonyára hosszú idő után találkozott – ismerősök, barátok beszélgetőcsoportjai alakultak ki, így nem mindenhol lehetett zavartalanul élvezni az egyébként rendkívül színvonalas, szórakoztató produkciókat. Mielőtt a szellemi és földi jót – a múlt század eleji Marosvásárhelyt megidéző dallamok, arcok, tárgyak mellé aprósüteményt és később feketekávét is – kínáló kávéház megnyílt volna, Kirsch Attila üdvözölte a jelenlevőket. Száz főre számítottak, de most már pótasztalokra is szükség van – jegyezte meg a főszervező, majd a korábbi két év világtalálkozóját idézte fel, végül pedig átadta a szót B. Fülöp Erzsébetnek, a múlt és jelen találkozására épülő műsor rendezőjének, aki színművész társaival, Ördög Miklós Leventével és Galló Ernővel varázsolta elő a száz évvel ezelőtti világot. Múlt századi Thália-varázs A Nosztalgia kávéház vendégei 1920-ban, a Király Ernő-estek publikumának soraiban találták magukat, a szenzációként bekonferált, Amerikából érkező színész – akit Galló Ernő alakított – partnerével, Bársony Rózsival egy Mágnás Miska-jelenettel mulattatta az egybegyűlteket. Már az első percekben kiderült, hogy a műsort a kor könnyed derűje és eleganciája mellett az idősíkok közötti csapongásból, illetve elszólásokból és bakikból eredő egészséges humor hatja át. A beígért Király Ernő-kritika helyett például egy háromgyermekes anyáról szóló írást hallhattunk a korabeli színházi lapból, az ünnepelt színész pedig arról mesélt, hogy cipésze egyszer megkérdezte: miért kell annyit próbálni, nem megy? Szintén a jókedvet szolgálta egy hajdani – szintén Galló Ernő alakította – akrobataművész performansza, aki egy keréken mutatta be, hogy hogyan sétáltak egy évszázaddal ezelőtt a vásárhelyi korzón. Női szívek ismerője "Volt egyszer, 1864-től 1938-ig egy gyógyszerész, jogász, városépítő, (…) a női szívek ismerője, egy igazi snájdig férfi" – vezette fel az egyik leginkább várt jelenetet B. Fülöp Erzsébet, miközben fekete öltönyben, cilinderben máris színre lépett Bernády György. Ördög Miklós Levente minden gesztusában hiteles Bernády volt. A hajdani polgármester nagyvonalúságát, nők iránti hódolatát, humorát felidéző vidám pillanatok után az irodalmat kedvelő, Petőfit szavaló, nótára gyújtó férfiú is megmutatkozott, majd újra a humoré lett a főszerep, a Bernády rejtélyes nőügyeiről kíváncsiskodó titkárnő ugyanis azt az ígéretet kapta kenyéradójától, hogy a titokról a fátyol majd a negyedik világtalálkozón lebben fel. A városépítő polgármester alakjának megidézése végkicsengésében azonban Bernádyhoz méltón ünnepélyes volt, az egybegyűltek a Nyílt levélből hallhattak egy gondolatot: "Egész életemen át egyetlen vágyam, egyetlen célom volt, hasznára lenni a köznek, hasznára lenni fajomnak". Ükanyák csészéi, dédanyák emlékfüzete A kávéházi együttlétet, múlt és jelen egybefonódását a közönség folyamatos megszólítása, bevonása tette igazibbá. B. Fülöp Erzsébet mikronfon-jával az asztalok között sétált, és század eleji reklámszövegek, régi marosvásárhelyi cégek, üzletek, szórakozóhelyek felidézésére kérte, majd az igazi férfi jellemzőiről faggatta az egybegyűlteket, illetve azt is megtudakolta, hogy járt-e valaki közülük fürödni a Ritzbe. Előadók és publikum közeledését a tárgybörze tette teljessé. Amint azt a szervezők korábban meghirdették, az együttlétre régi kávéházi tárgyakat lehetett hozni, és a három színművész által megformált alakok alkotta zsűri értékelte a régiségekkel megterített asztalokat. A versenyre hárman neveztek be, Szőcs Boróka az üknagyszüleitől maradt kávéscsészéket tette közszemlére, Szabó Judit az egykori fizetésképtelen írók, költők elmaradhatatlan kávéházi kellékeit, tollat, papírt, melléje pipát, magyar kártyát és régi pálinkáspoharakat sorakoztatott fel, a legfiatalabb versenyző, Kiss Bora pedig egy 1800-as évekből származó Bibliával, illetve a déd- és nagymamája emlékfüzeteivel érkezett. A zsűri tetszését az ő asztala nyerte el leginkább, de a virágcsokor mindhárom versenyzőt megillette. A Nosztalgia kávéház kínálta időutazás a jelenben ért véget, erről a bolyais diákok tavasszal alakult együttese, az Illusion gondoskodott. Miután a kávéház bezárt, az érdeklődők Buksa Éva Mária tanárnő vezetésével az iskolamúzeumba látogathattak el. "Őrzői vagyunk egymásnak" A találkozó délután a Kultúrpalotában folytatódott. A telt házas közönség egyértelműen igazolta a műsorvezetői szerepet betöltő színművész házaspár, Nagy István és Fodor Piroska üzenetét: "A világot ma Marosvásárhely jelenti". A találkozó első perceiben a délelőtti élmények felidézése után Kirsch Attila üdvözölte az idei Forgatag Bajáról érkezett díszvendégeit, a testvérvárosok, Zalaegerszeg és Kecskemét küldöttségét, Magyarország csíkszeredai konzulátusának képviselőjét, illetve az egyházak és a média képviselőit. – Ma harmadszor adjuk a nagyvilág tudtára, hogy a marosvásárhelyiekben van erő és akarat, éljenek akár itthon vagy a nagyvilágban, a közösségépítés és erősítés szándékával képesek egymásért cselekedni. (…) Valahol otthon kell lennünk a világban, földrajzi és lelkivilágunkban. Bárhogy alakul sorsunk, felelősségünk mindig nagy marad, mert őrzői vagyunk egymásnak, mindenkinek, akivel találkozunk, és akit a Gondviselés ránk bízott, akár marosvásárhelyi, akár nem – mondta a rendezvény főszervezője, aki a továbbiakban az átlagban 25 év körüli lelkes szervezőcsapatról szólt, majd így zárta gondolatait: – Kívánom Önöknek, éljék meg a világtalálkozó során a pillanat örömét (…), az értékmegőrző és értékteremtő marosvásárhelyiség erejét. Viszlát 2016-ban. A mi itthonunk és otthonunk Marosvásárhely. Fercsák Róbert bajai polgármester üdvözletét Csubákné Besesek Andrea, a város alpolgármestere tolmácsolta. – Ahol baráti szálak futnak össze, ott az egész világ szülőföldnek látszik – mondta egyebek mellett a köszöntő sorok felolvasása után az alpolgármester. Dr. Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul üzenetét dr. Csige Sándor Zoltán vezető konzul adta át. "Marosvásárhely minden magyar számára fontos, és annak is kell maradnia" – hangzott el a főkonzuli levél felolvasásakor. Együtt, a csitári hegyek alatt… A köszöntők után kezdődhetett is a mintegy két és fél órás, műfajokban gazdag műsor, amelyet Sebestyén Aba állított színpadra. A Bekecs néptáncegyüttes kalotaszegi, majd Maros menti táncokkal gyönyörködtette a nagyérdeműt, Ritziu Ilka Krisztina népdalokat énekelt. "Kinek nincs kedve itt lakni, menjen mennyországba lakni", szárnyalt fel hangján a sokat tudó, népi lélek. A marosvásárhelyi születésű Grossmann Péter zongoraművész a klasszikus zene és a költészet egybefonódásának élményét nyújtotta. Kilyén Ilka Lázáry René Sándor-verset adott elő, majd a "vásárhelyivé lett" kategória két fiatal képviselője, a musicalbetétdalokat előadó Kiliti Krisztián és Illés Alexa művészetis diákok uralták a színpadot. A bajai Liszt Ferenc ami Rézfúvós Kvintett Bartók-műveket szólaltatott meg, majd a negyedórás szünet után legfiatalabb fellépőként az Illusion bolyais diákegyüttes lépett színpadra. A tehetséges fiatalokat a Tiberius vonósnégyes követte, majd Ördög Miklós Levente és Szabadi Nóra kabaréjelenetekkel és kuplékkal szórakoztatta a nagyérdeműt. A gálaműsor utolsó fellépői Boros Emese és zenésztársai, a zongorán játszó Fülöp Csongor, illetve a trombitán kísérő Puja Barna voltak. Négy népdalfeldolgozást hallhatott a publikum, az utolsó A csitári hegyek alatt kezdetű dal volt, amelyet az együttlét utolsó előtti perceiben felállva énekelt a világtalálkozó minden résztvevője. Az "énekpróba" után a műsor valamennyi előadója színre lépett, hogy közönségével együtt énekelhesse el a székely, majd a magyar himnuszt. Nagy Székely Ildikó Népújság (Marosvásárhely) 2016. július 29.Marosvásárhelyiek VilágtalálkozójaA Marosvásárhelyért Egyesület idén negyedik alkalommal szervezi meg a Forgatag részeként a MarosvásárhelyiekVilágtalálkozóját. Amint megszokhatták, az eseményre augusztus utolsó szombatján, azaz ez évben 27-én kerül sor. Vásárhelyi piknik A világtalálkozó délelőtti programján Marosvásárhely központjába varázsolunk piknikhangulatot, így a Művészeti Líceum (Forradalom utca 9. szám) udvarára hívjuk önöket, ahol a piknikezés elmAradhatatlan kellékeivel és falatjaival várjuk önöket. Szórakozásban sem lesz hiány, hiszen helyi színművészek táncos-zenés- komédiás produkcióval mulattatják a közönséget, a Virtuózok tehetségkutatón Vásárhelyt képviselő Jakab Roland, valamint művészetis tálentumok bűvölik el a jelenlévőket. Az eseményen a közönség soraiból olyan jelentkezőket várunk, akik tipikus vásárhelyi személyiségeket, eseményeket elevenítenek meg: várjuk a Cementlapok hírességeit, Jóckát, a virágárust, a ritzi mulatozókat, a Súrlott Grádics törzsvendégeit. A nagydíjról a közönség helyszíni szavazással dönt majd. Gálaműsor A világtalálkozó fénypontja idén is a délután, a Kultúrpalotában megrendezendő gálaműsor; színvonalas, műfajokban gazdag előadást állítottunk össze. A 17 órától kezdődő programban helyet kap a könnyű- és népzene, vásárhelyi versek hagyományosan és újrafogalmazva, illetve a már ismert Domahidi testvérek szívhez szóló produkciója. Utána az András Lóránt Társulat kortárs tánccal hat a zsigereinkre, és humoros jelenet hozza el a katarzist. A műsorvezetők idén is Nagy István és felesége, Fodor Piroska színművészek. A részletes programmal hamarosan jelentkezünk. A Marosvásárhelyért Egyesület csapata nevében Kirsch Attila programfelelős Népújság (Marosvásárhely) 2016. augusztus 28.Marosvásárhely, ami összekötFőként Vásárhelyről és Magyarországról érkeztek a negyedik alkalommal megtartott Marosvásárhelyiek Világtalálkozójára szombaton, de volt, aki Dániából, Németországból, Amerikából vagy Izraelből tért haza találkozni, nosztalgiázni. A világtalálkozó az itthon mAradottak és a hazatérők ünnepe volt, amelyet idén is a Vásárhelyi Forgatag részeként szervezett meg a Schola Particula 1557 – Bolyai 2000 és a Marosvásárhelyért Egyesület. A Művészeti Gimnázium udvarán már reggel összegyűltek a Marosvásárhelyiek arra a piknikre, amelynek keretében egy vetélkedőt is szerveztek Mi a vásárhelyi? címmel. Itt elevenedett meg a régi zenés kávéházak hangulata, a húszas évek Marosvásárhelye Bársony Rózsi színésznő és a méltán híres ritzi úri mulatozó egyik pincére által. Pattantyús Ferkó zsonglőr, mozgásművész, valamint Holdy Jucy, majd a virágárus Jocka unokatestvére, Tibi és végül Keresztes Ildikó hasonmása hozta vissza a közönséget a jelen Marosvásárhelyébe. A Művészeti Iskola fiatal tehetségeinek előadásai szórakoztatták a piknikezőket, akik egyre többen gyűltek össze a hangulatos iskolaudvaron. Az esemény házigazdája B. Fülöp Erzsébet színművész volt. Kovács Levente Marosvásárhelyi színházi rendező, egyetemi professzor is visszaemlékezett arra a Vásárhelyre, ahol még voltak intim terei a közösségnek, úgy véli, ma már eltűnőben vannak ezek a terek a városban. Beszélt a Súrlott Grádicsról, amelyre ő már csak egy ócska kicsi cukrászdaként emlékszik ugyan, de volt annak fénykora is, amikor itt volt a legfinomabb a híres vásárhelyi flekken és vargabéles. „Sokan jöttek máshonnan is ide enni, olyan volt, mint ma Horvátországba menni, kultikus magyar hely volt a Súrlott Grádics vendéglő” – emlékezett vissza a rendező. A világtalálkozó fénypontját ebben az évben is a Kultúrpalota nagytermében megrendezett gálaműsor jelentette, amelynek házigazdája Nagy István és Fodor Piroska színészpáros volt. A vásárhelyiség öntudatát erősítő rendezvényen a Nemzetpolitikai Államtitkárság főreferense, Tóth László tolmácsolta a magyar kormány üzenetét. A maga is Marosvásárhelyről származó politikus arra biztatta a közönséget, hogy mAradjanak hűek a hazához és Marosvásárhelyhez. A gála tiszteletbeli meghívottja Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nem ért el a rendezvényre, mivel a kamionos sztrájk miatt forgalmi dugóba keveredett – mentette ki őt Portik Vilmos, a Forgatag egyik főszervezője. „Nemcsak nosztalgiázni kell, hanem mindent bele kell adnunk azért, hogy ma is alakítsuk, hozzátegyünk valamit a városhoz” – emelte ki a főszervező. Kirsch Attila, a Világtalálkozó ötletgazdája és programfelelőse hangsúlyozta, „a szülőváros olyan, amely néha idegesít, néha fáraszt, de annál jobban magához ölel, akárcsak az édesanyánk”. A Csíkszeredai konzulátus üzenetét Farkas Balázs konzul tolmácsolta. A Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör elnöke, Kerényi György pedig a Kecskemétiek üzenetét adta át. A testvérváros küldöttsége meglepetés-előadással is készült, a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola tehetségei lepték meg a vásárhelyi közönséget. Az András Lóránt Társulat kortárs táncprodukciót mutatott be, Kilyén Ilka színművész pedig verset mondott a közönségnek. A Domahidi testvérek dalokkal léptek fel, valamint Bálint Örs és Gaál Attila Csaba humoros jelenettel mulattatta a nagyérdeműt. A hagyományos a modernnel vers formájában találkozott: az itthon mAradás és a távollét életérzéseit, a vásárhelyiséget egykor és most Csíki Hajnal színművész és Vajda Boróka diák állították szembe egymással. A gála záróakkordjaként Nemes Tibor, a Művészeti Gimnázium diákja lépett színpadra. Hajnal Csilla Székelyhon.ro 2016. augusztus 28.Potápi Árpád: újból meg kell erősíteni MarosvásárhelytMinden szempontból újból meg kell erősítenie a magyarságnak Marosvásárhelyt, kiemelten annak oktatási és kulturális intézményeit – jelentette ki szombaton Marosvásárhelyen Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Az államtitkár azután nyilatkozott az MTI-nek, hogy Marosvásárhelyen a Vásárhelyi Forgatag keretében megtartották a Marosvásárhelyiek negyedik világtalálkozóját. Potápi Árpád fontosnak nevezte, hogy a Forgatag és a világtalálkozó megmozgatta az egész Marosvásárhelyi civil szférát. Közölte: a magyar kormány szívesen támogatta a rendezvénysorozatot, és reményét fejezte ki, hogy ez elegendő lendületet ad ahhoz, hogy a Vásárhelyi Forgatagot ezután is megszervezzék. „A Nemzetpolitikai Államtitkárság csak a kovásza volt a Forgatagnak és a világtalálkozónak, hiszen olyan tettre kész emberekre volt szükség, akik ezt megálmodták” – mondta, utalva a helyi szervezőkre. Úgy vélte, a rendezvény is megmutatta, hogy a Marosvásárhelyi magyarság képes összefogni egy cél érdekében és közösen dolgozni. Hozzátette: ezt igazolta a júniusi romániai önkormányzati választás, amelyen a magyar jelölt ugyan nem nyert, de jól szerepelt, s ez reményt ad arra, hogy a Marosvásárhelyi magyarok ne adják fel a politikai küzdelmet, legyenek felkészültek, és tegyenek meg minden, hogy a következő évtizedekben is jelentős tényezőnek bizonyuljon Marosvásárhely. Kirsch Attila, a világtalálkozó főszervezője ünnepi beszédében kijelentette: Marosvásárhely ma azt üzeni, hogy világnézettől függetlenül vannak olyan közös értékek, amelyeket mindenkinek el kell fogadnia, és hűnek kell mAradnia hozzájuk, ez jelenti ugyanis egy élhető értelmes jövő alapját Marosvásárhelyen. A főszervező arra biztatta a résztvevőket, hogy közös összefogással erősödjenek meg nemzeti közösségként. Portik Vilmos, a Vásárhelyi Forgatag főszervezője megköszönte a nemzetpolitikai államtitkárság támogatását, amelyet a rendezvénysorozat legnagyobb mecénásának nevezett. Szombaton a Vásárhelyi Forgatag keretében szervezték meg a Marosvásárhelyiek negyedik világtalálkozóját, amelyen – a szervezők közlése szerint – évente rendszerint mintegy 1500 ember vesz részt. Délután egy gálaműsort tartottak a Kultúrpalotában, amelyen Kecskemét városának küldöttsége is jelen volt, hiszen a Bács-Kiskun megyei város volt az idei Forgatag díszvendége. MTI Székelyhon.ro 2016. augusztus 29.Vásárhelyre vitt minden útIntim terek nosztalgiája Negyedszer hozta haza a Forgatag a világ számos országában, Európában vagy messzebb, a tengerentúl élő Marosvásárhelyieket. A rendezvénysorozat kiemelkedő eseményének számító világtalálkozó a hagyományos forgatókönyv szerint a szombat délelőtti derűs időutazással indult. A gyülekezés, viszontlátás helyszíne ezúttal a Művészeti Líceum udvara volt, ahol több mint négyszázan lépték át az ez alkalomra állított jelképes kaput. Szalmabála Székek és asztalok, a kockás abroszokon péksüteményes és gyümölcsöstál, a levegőben könnyed dallamok – ez a régi kirándulásokat idéző piknikhangulat fogadta az érkezőket. Az egymásra találások pillanata után Kirsch Attila, a rendezvény főszervezője köszöntötte a hazatérőket és itthonmAradottakat. A főszervező a korábbi három világtalálkozó történéseit elevenítette fel, majd a jövő évi együttlétet sejtetve arra kérte a jelenlevőket, hogy a piknik alatt a bejáratnál elhelyezett üveghengerekbe aprópénzt – akár egybanist vagy egy centet dobva – szavazzanak arra, hogy az 1800-as vagy az 1900-as évek Vásárhelyére térnének-e vissza szívesebben. Ezt követően B. Fülöp Erzsébet, az idei képzeletbeli kirándulás "idegenvezetője" vette át az irányítást. A színművésznő örömmel jegyezte meg, hogy sok a visszatérő arc, majd az ünnepi teret előkészítő diákoknak mondott köszönetet. – Mindez azt jelzi, hogy itt valami működik – tette hozzá, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a Marosvásárhelyiek Világtalálkozójának első alkalommal van díszvendége Kovács Levente rendező személyében, akiről ismeretségük elejétől úgy gondolja, hogy mindent tud a városról, "két lábon járó vásárhelyi enciklopédia" "Vásárhelyikumok" és az induló Sörhajó B. Fülöp Erzsébet az Ábel Amerikában című Tamási-műből vett idézettel teremtett emelkedett hangulatot az emlékezéshez: "– Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne – ismételtem el magamnak. És éreztem, hogy a szívem megtelik nagy és általános meleggel, a lelkem megtelik a derűs idő nyugalmával és a szemem megtelik a hajnal harmatával. Lassan felálltam, és azt mondtam: – Igaza van: késedelem nélkül haza fogok menni, hogy otthon lehessek valahol ezen a világon!" A múltidézés felismerős játékkal kezdődött. Régi képek alapján egykori utcákat, tereket, épületeket – a főteret, a hajdani Bolyai-utcát, a Hirsch Mór könyvnyomdát, a Villamos Műveket, a Hangyaépületet, a lebontott Bolyai házat, az Apolló Palotát (ahol 1937-ben Tamási szólalt fel a román hatalom alatt élő másfél millió magyar érdekében) –, az Aranykakas vendéglőt kellett volna megnevezni a jelenlevőknek, a délelőtti fényben azonban a kivetített fotókból csupán a megfejtést eláruló feliratok látszottak. Kovács Levente szavai viszont annál több árnyalatot villantottak fel az egykori Vásárhelyből. – Ennek a városnak voltak olyan intim terei, ahol otthon érezhettük magunkat. Ez az otthontudat ma már eltűnőben van – mondta a világtalálkozó díszvendége, majd az úgynevezett "vásárhelyikumokra", a Súrlott Grádics flekkenére és vargabélesére emlékezett, amely "olyan attrakció volt régen, mint most Horvátországba menni". A státusszimbólumnak számító Ritz vendéglő fénykorához nem kötik személyes tapasztalatok – tette hozzá később –, de tud az ott zajlott legendás römipartikról, és arról is, hogy Tompa Miklós két vásárhelyi színészt is ott fedezett fel. Az Aranykakas viszont még élénken él Kovács Levente emlékezetében. – Őrzött valamit abból az intimitásból, amit gyermekkoromban az Orbán vendéglő képviselt – mondta Kovács Levente, majd a híres pincér, Seregi bácsi alakjának felidézése után a Hargita vendéglőről is szólt, ahol hajnalig folyt a tánc, és ahonnan taxi helyett stráfszekerek vitték haza a vendégeket. – Olyan volt a város központja, mint egy nagy udvar, ahol mindenki mindenkit ismer – jegyezte meg a díszvendég, végül a régi Vásárhely utolsó fellegvárának érzett Maros vendéglőről és a víkendtelepi Sörhajóról szólt, amelyről úgy tartotta a vásárhelyi "etikett", addig kell inni benne, amíg el nem indul. Az egykori városból tehetséges gyermekek és fiatalok – vonós hangszeren játszó művészetis diákok, a népdalénekesnek készülő Bordi Panna és a Marosvásárhelyi Csillagfény néptáncegyüttes – repítette vissza mindegyre a piknikezőket a mai Vásárhelyre. Ez alkalommal a keleti harcművészet szellemiségét terjesztő, vásárhelyi származású Veres Zoltán, a japán császári ház tagja, a hagyományőrző Közösségi Központ Alapítvány létrehozója is bemutatkozott. Bársony Rózsi, virágárus Jócka Az együttlét fontos mozzanatát a Mi a vásárhelyi? nevű interaktív vetélkedő képezte. A versenyzők távolabbi idők jellegzetes figuráit – Bársony Rózsi, Amerikából hazalátogató, ünnepelt színésznőt, Rezsőt, a Ritz vendéglő pincérét, Pattantyús Ferkó, egykeréken bicikliző, óriáskarikában pörgő mozgásművészt, Holdy Juci gyors lábú táncosnőt –, majd a mai vásárhelyiek körében is jól ismert virágárus Jócka – második vagy harmadik – unokatestvérét, Tibit, végül Keresztes Ildikó énekesnőt alakították. Bár a publikum nagy része amatőr produkciókra várt – és sokak véleménye szerint úgy izgalmasabb is lett volna a játék –, a tehetségpróbán "beépített" színházi emberek méretkeztek meg. Számos poén, dal, táncjelenet szerepelt a kínálatban, és természetesen a jellegzetes jóckás – "accegylejt", "accegycsókot"-féle – udvarlás sem mAradhatott ki. A piknikezők a játék végén kézfelemeléssel szavazhattak a legtetszetősebb fellépésre. Holdy Juci, Jócka unokatestvére, Tibi és Keresztes Ildikó alakítója között dőlt el végül a verseny. A legtöbben a híres szubrett nevére emelték fel a kezüket, és Kovács Levente is a táncosnőt játszó Deák Orsolya színésznőnek ajánlotta fel különdíját. Őrzők ünnepe Délután a Kultúrpalotában folytatódott a vásárhelyiek együttléte. A gála előtti percekben hosszú sorokban jelentkeztek be a vendégek a szervezőcsapathoz tartozó fiataloknál, de nem sokkal 5 óra után elsötétült a Palota nagyterme, majd Fodor Piroska és Nagy István színművészek léptek a telt házas közönség elé. Cementlapok, Víkend, Hétfák, Somostető, Liget, Tornakert, Jazz, kicsi és nagy G – sorolták a műsorvezetők a vásárhelyi öntudat születésének egykori és mai színtereit. – Mindig lesznek új helyek. A lényeg, hogy tovább lobogjon a vásárhelyiség huncut lángja, és úgy szőjük tovább a mesét, ahogy csak itt, a Maros és a Poklos-patak összefolyásánál lehet – mondta Nagy István. Kirsch Attila, a világtalálkozó főszervezője minden jelenlevőnek köszönetet mondott, amiért újból fontosnak tartották kifejezésre juttatni, hogy a vásárhelyiségnek van ereje. – A város egy nyitott könyv, amelyet időnként újraolvasunk. Néha unjuk, néha fáraszt, de időnként magához ölel, mint édesanyánk vagy szerető kedvesünk. (...) Talán nekünk kell felnőni hozzá, megszeretni úgy, ahogy van – tette hozzá a főszervező. A Magyarország Csíkszeredai konzulátusát képviselő dr. Farkas Balázs konzul arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülőfölddel való viszonynak több kell lennie érzelmi kötődésnél, ez erkölcsi kötelesség is egyben. Kerényi György, a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör elnökének köszöntője előtt Héjja Bella tanárnő játszott tárogatón. – A csoportunkban sokan úgy érzik, hogy hazajöttek Marosvásárhelyre – hallhattuk Kerényi Györgytől, aki az elmúlt két évtizedben mintegy száz alkalommal indult városunkba. – Úgy látom, hogy azokat a megrögzöttségeket, amelyeket csak a civil társadalom képes átlépni, itt sokan átlépték. A civil gyökér az, ami reményt ad. A nemzeti összetartozásnak sok személyes gyökere, de számos kis köre is van. Mi is egy ilyen kör vagyunk Marosvásárhely számára – tette hozzá a baráti társaság elnöke, végül a Kecskeméti forgatagos rendezvények kétnyelvű, román-magyar szórólapjáról is szólt. Beszéde végén a vendég jelképes ajándékot, egy Kecskemét múltjához fűződő képet adott át Portik Vilmos főszervezőnek. Portik azért a professzionizmusért mondott köszönetet a Kecskemétieknek, amivel vásárhelyi jelenlétüket, programjaikat megszervezték. A gála első felében még Marosvásárhely felé tartó Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár szavait Tóth László, a Nemzetpolitikai Államtitkárság erdélyi ügyekért felelős referense tolmácsolta. "Akik itt ülnek, sokféle utat jártak be, de mindannyiuk múltjában ott van egy darabka Vásárhely. A közös emlékek felidézése annak tudatosítása, hogy van egy közös múlt. Ugyanakkor ez a rendezvény azoknak is szól, akik itt mAradtak, kitartottak. (...) A jövőben se hagyják elszakadni a szálakat. Legyenek szülővárosuk őrzői" – hangzott az államtitkári üzenet. Később, érkezése után az államtitkár személyesen is szólt az egybegyűltekhez. – Örülök, hogy sokan vannak, ez a Forgatag létjogosultságát bizonyítja. A szervezők 367 rendezvénnyel közel százezer embert mozgattak meg. Ez azt igazolja, hogy a magyar összefogásnak van létjogosultsága – jelentette ki Potápi Árpád, majd a 2017-es Forgatagra vonatkozó újságírói kérdésre utalva hangsúlyozta, hogy az idei rendezvénysorozat sem kizárólag a magyar állam támogatásával jött létre. – Talán egy kis segítséget nyújtottunk. De mi ott tudunk segíteni, ahol vannak célok – mondta az államtitkár, majd arra kérte a vásárhelyieket, hogy fogjanak össze a városért, amelynek újra Székelyföld központjává kellene válnia. – Mi ennek érdekében minden segítséget megadunk – ígérte Potápi Árpád. Együtt versben, táncban, dalban A háromórás gálát számos színvonalas műsorszám tette emlékezetessé. A Kecskeméti vendégek szavalattal, népdallal, színpompás néptáncelőadással ajándékozták meg a jelenlevőket, Kilyén Ilka Faludy György Óda a magyar nyelvhez, Csíki Hajnal Székely János Sajnálj meg engem című költeményét szavalta, Vajda Boróka művészetis diák saját versét adta elő. Az András Lóránt Társulat két művésze, Bezsán Noémi és Dabóczi Dávid Momentum duójában a tánc erejével állította meg a pillanatot, Bálint Örs és Gál Attila Csaba kabaréjelenettel szórakoztatta a nagyérdeműt. Az est talán legfelemelőbb pillanatát a dalcsokorral érkező Domahidi lányok legkisebbike, Anna éneke nyújtotta. A Kultúrpalotát betöltötte a kristálytiszta hang: "Történjen bármi, amíg élünk s meghalunk, mi egy vérből valók vagyunk" ( Ismerős Arcok – Nélküled). A negyedik világtalálkozót Máthé Péter zongorakíséretével Nemes Tibor, a Vecker énekese zárta. Nagy Székely Ildikó Népújság (Marosvásárhely) 2017. augusztus 23.Javában zajlik a Vásárhelyi ForgatagBár a Vásárhelyi Forgatag már múlt pénteken elkezdődött a Szféra kortárs művészeti műhely programsorozatával, még maradtak olyan programok, amelyekről mindeddig nem ejtettünk szót forgatagos sajtótájékoztatón. Nem csoda, 361 programpont gazdagítja idén a Forgatagot. Kedden délelőtt Molnár Imola programfelelős elmondta, idén összesen 361 programpont zajlik a rendezvény 9 napján, mindez összesen 51 helyszínen zajlik. Az idei évben a reformáció 500. évfordulóját ünneplik Kárpát-medence szerte, amelyhez természetesen a Forgatag is csatlakozott. A reformációhoz kötődő programokra a Vártemplomban kerül sor, lesz egy előadás a 16. századi reformáció és Marosvásárhely címmel, erdélyi orgonamuzsika lesz hallható, valamint a vasárnapi Istentisztelet is a reformáció megünnepléséről is szól majd. A programfelelős az idei kerekasztal-beszélgetések témáit is ismertette, amelyek a munkaerőpiaci igények, a média, a román-magyar párbeszéd, de a sport és a paraolimpia helyzetét is fogják boncolgatni. A civil szervezetek programját idén ismét Angi Ágota vette kézbe. A Ligetben szervezett Civil sarok programjai a civil szervezetek éves tevékenységét mutatják be zanzásítva, de nem elméleti bemutató ez: rengeteg interaktív tevékenység, bemutató, és szakmai beszélgetés is lesz majd. Az RMGE például aszaló és sajtkészítő géppel érkezik a Ligetbe, az EKE mini kiállításokat készít, míg a Marx József Fotóklub workshopokat tart – hogy csak néhányat említsünk. Bálint Erika a családi forgatag szervezője, aki idén csatlakozott a szervezőkhöz. Elmondta, az eddigi években résztvevőként volt jelen a Forgatagon, ezért objektív szempontból közelítette meg a dolgokat, amikor a programot állították össze, próbálta pótolni azokat a dolgokat, amelyek hiányoztak neki és gyerekének az előző évek kínálatából. „Nagyon sok aktív civil szervezet van, amelyek lelkesen készülnek a Forgatagra, számos programmal jönnek kicsiknek-nagyoknak nyújtanak tartalmas kikapcsolódást. Új helyszínként az állatkertben látványetetéssel várják a látogatókat, a Milvus csoport jurtával érkezik a ligetbe, de lesz gyermektáncház, gyerekkoncert, zsonglőrködés is” – mutatott rá Bálint Erika. Kirsch Attila a Marosvásárhelyiek világtalálkozójának szervezője hangsúlyozta, ötödik alkalommal három napos programban próbálják meg összpontosítani, hogy mit is jelent a vásárhelyiség fogalma, de a Bolyais diákok világtalálkozója is rengeteg érdekes előadással, meglepetéssel várja az érdeklődőket. Az augusztus 25-27. között zajló programsorozat péntek reggel fél 9-kor a Bolyai udvarán veszi kezdetét a gyülekezéssel, bejelentkezéssel, ünnepi megnyitóval, aznap inkább a 460 éves iskola kapja a főszerepet, a szombat pedig idén ismét a marosvásárhelyiekről szól, a találkozós program a várban folytatódik, délután pedig a Kultúrpalotában a szokásos gálával. Vasárnap istentiszteletre várják a résztvevőket a vártemplomba, azt követően pedig egy sétára a református temetőbe. A világtalálkozó részletes programfüzetét már a facebookon is lapozgathatják virtuálisan az érdeklődők. Gáspár Botond a gasztronómiai programok felelőse tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a II. Erdélyi pálinka- és párlatversenyre beküldött mintákat a hétfői nap folyamán már elbírálta a zsűri és meghozta a döntést. Idén kevesebb pálinka és párlat minta érkezett, főként az Erdélyre jellemző gyümölcsökből küldtek a pálinkafőzők, de néhány vadgyümölcs, mint vackor, som, de borpárlat és sörpárlat is érkezett. „A kevesebb néha több, idén is ezt tapasztaltuk, ugyanis minőségileg jobb volt a felhozatal” – mondta Gáspár Botond. A díjátadóra pénteken 20 órától kerül sor a Kultúrpalotában, a nótaestet követően. A gasztronómiai programok felelőse a Bűvös bogrács főzőversenyről is beszélt, amelyen a sajtó és médiatámogatók, szponzorok csapatai vehetnek részt a kis színpad előtti téren. Az idei versenyen a tárkony és a karalábé a kiemelt alapanyag. Gáspár Botond hangsúlyozta, a kóstolás idén csak a karszalaggal rendelkezők számára lesz nyitott, az is csak a készlet erejéig. Idén is lesz gasztrokvíz és virslievő verseny. A hivatalos megnyitó is hátra van még, szerdán 18 órától a Kultúrpalota nagytermébe várják a közönséget, ahol az ünnepi beszédek után Zséda és a Kvartett fog koncertet adni. A részletes programot a www.forgatag.ro weboldalon, a Vásárhelyi Forgatag hivatalos Facebook-oldalán és a programfüzetekben találják meg. erdon.ro 2017. augusztus 28.VII. Bolyais Világtalálkozó„Fészekbe visszavágyó szárnyalással” A rendezvény a Vásárhelyi Forgatag keretében zajlott három napon át, s a marosvásárhelyiek V. Világtalálkozója is. A rendkívül, talán túlságosan is gazdag, változatos program valamennyi eseményét, amelyek sokszor párhuzamosan folytak, lehetetlen volt egy személynek követni, holott volt diákként és a nap krónikásaként mindegyiken szerettem volna jelen lenni. Hamar be kellett látnom azonban, hogy ez lehetetlen, így hát a nagyszabású ünnepség első napjának néhány eseményéről, hangulatáról próbálok beszámolni. A címbeli verssort Áprily Lajos A fejedelemhez című ódájából idéztem, amelyet a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium fennállásának 300. évfordulójára írt, és az 1922-es ünnepségen maga a költő olvasott fel. A sorskérdéseinket ódai hangvételben megszólaltató költemény előadásával Kilyén Ilka színművésznő adta meg az alaphangot a marosvásárhelyi iskola fennállásának 460. évfordulójára szervezett ünnepségen. Az iskola olyan örökség, amely összetartó varázserő múlt és jelen között. A találkozások révén lehetőséget teremt valós értékeink számbavételére, miközben nemzeti összetartozásunk tudatával erősít minden résztvevőt – szólt a jelenlevőkhöz Kirsch Attila, a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének vezetője. A szerteágazó, gazdag program megszervezésében nyújtott hozzájárulásukért érdemoklevelet nyújtott át a baráti kör vezetőségi tagjainak. A találkozó végén képzeletben átadhattunk egy-egy oklevelet a két iskola diákjainak is, akik kedvesen, előzékenyen vettek részt az ünnepség lebonyolításában, és fellépésükkel, előadásaikkal az iskolában folyó munka minőségébe nyújtottak tartalmas betekintést. A Schola Particulából kialakuló Református Kollégium utódintézménye 1957-ben vette fel tudós tanárának, Bolyai Farkasnak a nevét, majd viszontagságos története során 1960–2007 között vegyes tannyelvű intézményként működött. Ma Erdély legnépesebb magyar tannyelvű iskolája a legjobb tanulmányi eredményekkel – hangzott el Mátéfi István, a Bolyai líceum igazgatójának köszöntőbeszédében, aki a hagyományokon alapuló jövőépítés feltételeként az összefogás fontosságát említette. Az öröm mellett ürüm vegyült Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatójának szavaiba, aki hiányolta a nemrégiben végzett diákokat az ünnepségről. Találkozni jó, kell, fontos – zárta rövidre szavait Székely Szilárd, a Római Katolikus Teológiai Líceum helyettes igazgatója. A Bolyai iskolát nem impozáns falai teszik naggyá, hanem a benne tanító tanárok és az ott tanuló diákok – így együtt jelent meghatározó pontot az erdélyi magyarság térképén – tolmácsolta a csíkszeredai főkonzulátus üzenetét Farkas Balázs ügyvivő konzul, aki a Bolyai sportpályájának felújításában nyújtott segítséget említette, hiszen a fizikai értelemben vett iskolaépületek hiányában nem beszélhetünk folytonosságról, az értékek továbbításáról – tette hozzá. A testvérváros Baja és a térség országgyűlési képviselőjének üdvözletét Bedele Norbert, a Duna-parti város alpolgármestere tolmácsolta, aki egy tanmesét hozott ajándékba a közösség összetartozásának éltető erejéről. Borka Balázs Attila, a Bolyai Közhasznú Alapítvány elnöke az elődök munkájának folytatásaként arról a feladatról beszélt, hogy a 21. századhoz méltó körülményeket kell teremteni az iskolában, és ezt a célt szolgálják például a találkozó idején szervezett sportrendezvények is. A nyitóünnepséget a Pethő testvérpár játéka, majd a Bolyai Farkas Elméleti Líceum Harangvirág tánccsoportjának fellépése zárta mezőségi táncokkal. Ezt követően az udvaron felállított színpadot és környékét a Református Kollégium diákjai vették át, akik villámcsődülettel indítottak, a Márton Előd vezette Refi Karaván tagjai zenéltek, majd a Márton Csilla rendezte díjnyertes Arc az álarc mögött című improvizációs produkciót láthatta az iskolaudvaron maradt közönség. Köztük voltak azok az öregdiákok is, akik diákkori élményeikből osztottak meg részleteket a hallgatósággal. Ugyanebben az időben Buksa Éva Mária tanárnő a gazdag anyagból összeállított iskolatörténeti kiállítást nyitotta meg, Kovács Levente rendező a Marosvásárhely néhány ismert személyiségéről készült portrékiállítást ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A katolikus iskola bolyais múltjáról, azaz az első katolikus teológiai osztályok befogadásáról és működéséről készült kiállítást Székely Szilárd helyettes igazgató, vallástanár mutatta be, és az iskola volt diákjainak kiadványaival ismerkedhettek az érdeklődők Csáky Károly lelkipásztor szervezésében. Ugyancsak ebben az időben a díszteremben bemutatták a Bolyai Farkas Elméleti Líceum címerét. Mivel a hajdani Református Kollégium angyalos jelképét a jogutód iskola használja, szükségessé vált, hogy a Bolyainak is önálló címere legyen – vezette fel a bemutatót Hajdú Zoltán aligazgató, a nézőközönség figyelmébe ajánlva dr. Szekeres Attila István történészt, elismert címertani szakértőt, aki az iskola diákja volt. Rövid előadást hallhattunk a címerek keletkezésének történetéről, jellegzetességeiről, majd következett az új címer ismertetése. Az alapot jelentő háromszögű pajzs kék színe az iskola alapításának idejére jellemző, és a vármegyékre utal. A Marosvásárhelyhez való kötődést a páncélos kard jelképezi, amely egy lúdtollat tart. A pajzsot aranyszínű, nyitott könyv fedi, ami a tudomány, bölcsesség jelképe, alatta az alapítás éve, a könyv lapjain az iskola nevét adó Bolyai Farkas nevének kezdőbetűi láthatók. A címerbemutatót a bolyais diákok ünnepi műsora követte A sokoldalú Bolyai ma is él címmel. A népes közönség Bolyai Farkas személyisége mellett megismerhette a diákok irodalmi munkáin, magyar és idegen nyelvű szavalatain, a Kájoni János furulyakör, a Bolyai Zenekör felléptén át az iskolában folyó művészi és tudományos munka színvonalát. A hallgatóság jócskán megfogyatkozott, amire már eléggé jelentős késéssel az iskola tollforgató öregdiákjait szólította a mikrofon elé Buksa Éva Mária a Szívhangok műsor keretében. Közönség híján a verset, prózát, esszét író egykori diákok magukat szórakoztatták a felolvasással. A 12 tollforgató, Gálfalvi György, Kincses Elemér, Kiss Székely Zoltán, Komán János, Kovács Levente, Nagy József Levente, Nagy Székely Ildikó, Ötvös József, Ráduly János, Szász László és e sorok írója részleteket és verseket olvasott fel köteteiből, amelyekben a komoly gondolatok mellett az érzelmek és a humor is jelen volt. A felolvasás végén kiderült, hogy a közélet, az irodalom, a történelem, az erdélyi valóság bemutatása terén mennyire szerteágazó a tollforgató öregdiákok érdeklődése. Mármint azoké, akik a 19 meghívottból jelen voltak az ünnepségen. Fél ötkor kezdődött az udvaron levő nagyszínpadon a Kozsik József vezette Kamaszok ifjúsági színtársulat fellépésével a kulturális-zenei program, melyen bemutatkozott a Rocksuli és a későbbiekben fellépett a Mary Grace, a Kővirág, a Polifon és a Boom együttes. Ez utóbbi nosztalgiaszámai mellett visszautazhatott az iskolában töltött évek zenevilágába a sátrak alatt kitartó, vagy akkor érkező hallgatóság, amelyet nem csábított el a Borudvar vagy a Liget hangulata. A korábbi találkozók népes közönségére gondolva, többen is elmondták, hogy jobb lenne önálló rendezvényként a Forgatag előtt megszervezni a következő világtalálkozót. Az udvaron szóló zene miatt néha nehezen lehetett hallani az iskola amfiteátrumában szervezett három fórumbeszélgetés előadóinak szavát. Pedig érdekes, gondolat- ébresztő emlékezés volt a múltra, jelenre és kitekintés a jövőre is. Mit tehetek egykori iskolámért? – ez volt a témája a Bolyai vezetőivel tartott találkozónak, amelyen Mátéfi István beszámolt a terveikről, az iskola épületének korszerűsítésére kidolgozott elképzelésekről, amelyek elől az akadályok elhárulni látszanak. Az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában levő épület felújítására a tulajdonos pályázhat, a támogatók számára pedig a Bolyai Kollégium Alapítvány biztosítja a törvényes keretet. Ilyen módon sikerült a sportpálya épületeinek a korszerűsítése is. Ha minden szükséges okirattal rendelkezni fognak, az egyházkerület hozzáláthat a javításhoz. Ennek kapcsán egy jelen levő öregdiák szakember ötleteit ismertette. Kérdésre válaszolva Hajdú Zoltán aligazgató megnyugtatta a jelenlevőket, hogy a felújított régi épület falára rövidesen visszakerülnek az emléktáblák. A Római Katolikus Líceum bolyais és korábbi viszontagságos múltjáról, amikor az évszázadok folyamán kétszer kellett a teljes megsemmisítésből újra talpra állni, Székely Szilárd ügyvezető igazgató számolt be. Meghívottjai azok a személyek voltak, akiknek valamilyen szerepük volt az újraindításban. Az ötlet a katolikus öregdiákokban merült fel az iskola fennállásának 300. évfordulóján – számolt be a rendszerváltás utáni újrakezdésről. Bár Fodor Imre alpolgármester határozottan és lelkesen támogatta, és Csató Béla főesperes nagyon sokat tett az akadályok elhárításáért, a katolikus teológiai osztályra kezdetben nem kaptak engedélyt, majd nehézségek árán sikerült a jóváhagyást elérni, és diákokat toborozni. Annak ellenére, hogy az egyház két iskolaépülettel is rendelkezett, sem az Unireába, sem a Művészeti Líceumba nem fogadták be az osztályt. Albertini Zoltán akkori főtanfelügyelő-helyettes kérésére végül a Bolyai adott helyet az évről évre gyarapodó katolikus osztályoknak, amelyek 2004–15 között működtek a Bolyaiban, mindig azzal a reménnyel, hogy sikerül önállósítani az iskolát. Amikor ez 2015-ben megtörtént, az öröm közös volt, ezért szó sincs arról, hogy a DNA felszólítására a Bolyai kártérítést követeljen azért, hogy a katolikus osztályok fokozatosan az önálló iskolában indultak. Hogy mi lesz szeptember 15-én, erre pontosan Székely Szilárd sem tudott válaszolni. Bár a tanfelügyelőség honlapján léteznek az üres állások, amikor egy áthelyezését kérő tanítónő iratait akarta beadni, kemény visszautasításban részesült. A harmadik fórumbeszélgetés Márton Előd iskolalelkész vezetésével a Református Kollégium helyzetéről szólt, és a visszaemlékezések igazolták, hogy az alapítás nem volt mentes a gondoktól, nehézségektől, hiszen az indulás évében az első kilencedik osztályt, amelybe vidéken szervezték a felvételi vizsgát, tanfelügyelőségi utasításra az akkori igazgató kivezette az épületből. Az iskola történetének leghősiesebb osztálya a kistemplomban tanult, majd a második félévtől térhetett vissza az épületbe. Hányattatásukról Csáky Károly akkori iskolalelkész számolt be. Ötvös József az iskola hovatartozásáról szóló bizonytalanságokat említette, amit református esperesként tapasztalt. Sorra kaptak szót az egykori igazgatók, Horváth Gabriella, akit katolikus létére, a vezetésben való jártasságára alapozva Csiha Kálmán kért fel az iskola vezetésére, Csiha Kálmán püspök, Tőkés Elek, a püspökség tanügyi tanácsosa és Mártha Ivor főgondnok Dónáth Árpád és Sárpataki János nevét említette, akiktől a legnagyobb támogatás érkezett. Székely Emese bevallása szerint már készen kapta az iskolát, s bár diákjaik nem tanultak luxustermekben, a Bolyai iskolával a békés egymás mellett élést választotta. Kezdetben nem voltak nagyon jó eredmények, a református osztályokban hagyták felnőni a diákokat, akik közül sokan szép karriert futottak be a humán tudományok terén. A közös imáknak nagy szerepük volt a diákjaik biztonságérzetének a kialakításában, s az esti tagozat elindítása nagyon sok személy számára tette lehetővé az érettségi diploma megszerzését. Szembe kellett nézni sok mindennel, meg kellett harcolni a harcot – emlékezett Enyedi Csaba iskolalelkész, aki a közösségformáló tevékenységekről számolt be. Hittel közösséget építeni – összegezte a jelenlegi irányvonalat Benedek Zsolt iskolaigazgató. Céljuk a teljes iskolaszerkezet kialakítása és az asszisztensképző megtartása. Ha egy iskolában van teljesítmény, akkor lesznek diákok is – tette hozzá, miképpen azt is, hogy az egyházkerület rendszeresen támogatja a Református Kollégiumot. Szombaton a várba költözött át a rendezvény, 11 órától Balás Árpád vezetésével tekinthették meg az érdeklődők azokat a helyszíneket, amelyeket a Bolyaiak neve is fémjelez, az iskolát, hajdani lakásuk helyét, a Teleki Tékát, ahol a két Bolyainak emléket állító múzeum látható, és a Református Kollégium egykori könyvtárának értékes darabjait őrzik, majd a temetőben fejeződött be a séta a kopjafánál és a síremlékeknél tett látogatás után. Szombaton délelőtt a Kutúrpalotában verbunkversenyt, délután a világtalálkozó gálaműsorát láthatta a közönség. Vasárnap 10 órától az 500 éves reformációra és az iskolaalapítás 460. évfordulójára emlékeztek, és közös imát mondtak a Római Katolikus Teológiai Líceumért. Az istentiszteletet újabb temetői séta követte, amelyen a kollégium egykori tanárai, városunk és az iskola nagyjai emlékére gyújtottak gyertyát a református temetőben. BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
